A helytelen testtartástól

Miért fájhat a nyakam a helytelen testtartástól?

A leggyakoribb testtartási probléma a hanyagtartás, amely sokszor észrevétlenül válik a mindennapjaink részévé.

Hanyagtartáskor a testünket nem az izmaink tartják meg aktívan, hanem szó szerint „ránehezedünk” a szalagjainkra. Ilyenkor a medence előrebillen, a gerinc természetes görbületei – a derék és a nyak homorulata, valamint a hát domborulata – túlzottan felerősödnek. A vállak előreesnek, a fej pedig előre tolódik.

Ez a testhelyzet nemcsak esztétikailag kedvezőtlen, hanem tartósan megterheli a csigolyák közti kisízületeket, a porckorongokat és az izomzatot is. Ennek következményeként könnyen kialakulhat nyakfájdalom, izomfeszülés, sőt akár fejfájás is.

Az előretolt fejtartás hatása a nyakra

Amikor a fejünket előretolva tartjuk – például hosszan tartó számítógépezés vagy telefonhasználat közben –, az a nyaki kisízületek túlterheléséhez vezethet.

Ilyenkor a nyak izmai állandóan dolgoznak, hogy megtartsák a fejet, emiatt feszessé, görcsössé (spasztikussá) válhatnak, ami kellemetlen izomfájdalmat okoz. Ha ez a testtartás tartóssá válik, az izmok és a csigolyák tartós túlterhelése miatt megnő a nyaki porckorongsérv kialakulásának kockázata is.

Melyek a leggyakoribb hibás testhelyzetek, mely nyakfájdalmat okozhatnak?

Ahogy a képeken is látható, helytelen testtartásnál gyakori, hogy meggörnyed a hát, a fej előretolódik, és ez a folyamatos előrehajló nyaktartás nagyobb munkára kényszeríti a nyak izmait. Ez a túlterhelés nyakfájdalomhoz vezethet.

A feszes, túldolgoztatott nyakizmok miatt akár fejfájás és szédülés is jelentkezhet. A megváltozott tartás miatt a csigolyák hátsó része megnyílik, ami megnöveli a nyaki porckorongsérv kialakulásának esélyét is.

Hogyan előzzem meg a testtartásból adódó nyakfájást?


A legfontosabb, hogy figyeljünk a testtartásunkra minden helyzetben, különösen a fej és a nyak helyes tartására!
A testtartásról itt olvashat bővebben:
> TESTTARTÁSKORREKCIÓ <

Irodai munkavégzés közben különösen gyakori, hogy a fejünket előretoljuk, és ez a rossz szokás rögzül, majd állva és járva is így tartjuk magunkat. Ez nemcsak nyakfájáshoz, hanem „banyapúp” kialakulásához is vezethet – ez egyfajta kompenzáció a test részéről, hogy a tekintetünk előre irányuljon.

Az irodai környezet helyes kialakításáról itt olvashat részletesen:> IRODAI ERGONÓMIA <

Mi lehet a nyakfájdalmam oka?

A nyakfájás a mozgásszervi rendszer több részéből is eredhet, íme a leggyakoribb okok:

Kisízületi fájdalom:
A csigolyák közti kisízületek fájdalma jellemző, ami leggyakrabban kopásos eredetű. Ez általában helytelen terhelés miatt alakul ki, például számítógép előtt előretolt, hátrabillentett fejhelyzet következtében (ha a monitor túl magasan van).

Izomeredetű fájdalom:
Előretolt fejtartásnál a nyak oldalsó és hátsó izmai túlterhelődnek, és ezek az izomcsoportok hajlamosak a zsugorodásra. Ez feszültséget, fájdalmat okoz.

A nyaki artéria, amely az agyhoz szállítja a vért, a csigolyák közelében fut – a feszes izmok nyomhatják az eret, ami fejfájáshoz vagy szédüléshez vezethet.

Porckorong eredetű fájdalom:
Nyaki sérvnél a porckorong kitüremkedhet, nyomást gyakorolhat a gerincvelőre vagy az idegekre. Jellemző tünetei:

  • lapockába sugárzó fájdalom

  • karfájdalom

  • karzsibbadás

Kiváltó ok lehet: tartós előrehajtott fejtartás, monoton testhelyzetet igénylő munkák, balesetek (pl. autóbaleset), fizikai vagy mentális túlterheltség.

„Banyapúp”: a köznyelvben gyakran használjuk ezt a kifejezést amikor is a háti és a nyaki gerinc határán kialakul egy „megtöretés” az előretolt fejtartás kompenzációjaként, hiszen az agyunk célja mindig az, hogy az arcunk előre tekintsen, lássunk jól előre. A banyapúp kialakulásának sok oka lehet:

  -életmódprobléma: sokat ülünk összegörnyedve, előretolt fejtartással, szűkül a mellkastér, előeeesik a váll, kialakul egy izomegyensúlytalanság az izmokban.

  -valami húz előre minket és nem tudunk kiegyenesedni: pl.hasi heg, mellkasi heg, tüdőproblémák (akár régi tüdőgyulladás),  nőgyógyászati problémák,emésztőrendszeri problémák, hasi fasciális összetapadásokat okozva, régi baleset. NEM MINDIG OTT AZ OK, AHOL A TÜNETET LÁTJUK! 

-Stressz: összehúzódottságot vált ki mind lelki, ezáltal pedig fizikális szinten is, ami ha tartósan fennáll, a szövetek alkalmazkodni fognak hozzá. 


Mit tehetek, ha már fáj a nyakam?

-Elsődleges a testtartás korrekció ülő-és álló helyzetben egyaránt.

-Az irodabútorok helyes beállítása

-Az alvó helyzet esetleges korrigálása, megfelelő matrac választása, megfelelő párnaméret kiválasztása

-Annak megállapítása, hogy mely struktúrából jön a fájdalom (orvosi vizsgálat, eszközös vizsgálatok (MR, RTG), manuálterápiás vizsgálat által)

-A megfelelő kezelési mód kiválasztása:

-kisízületi fájdalom esetén optimális a manuálterápia, gyógytorna: > MÓDSZEREK <

-izomeredetű fájdalomnál: mélyizom-és fasciatechnikák (pl.trigger, FDM), majd gyógytorna, streching, fascia moblizációk  > MÓDSZEREK <

-porckorong eredetű fájdalom esetén McKenzie technika, majd erősítő torna.

-fasciális összetapadások esetén FDM technika, belső szervi problémánál viscerális kezelés, hegprobléma esetén hegkezelés

A kezelés gyakran komplex szemléletet igényel, figyelembe kell venni az egész test működését, és sokszor többféle technika kombinációja szükséges a tartós javuláshoz.

 

A helytelen fevő pozíciótól

Miért fájhat a nyakam a helytelen fekvő pozíciótól?

A párna nem megfelelő magassága gyakran okoz nyakfájdalmat, karzsibbadást, karfájdalmat. Ehhez hozzájárulhat még ha a matrac túl puha.

Miért okoz nyakfájdalmat a nem megfelelő párna?

Sokan magas párnán vagy épp párna nélkül alszanak, mert ez számukra kényelmesnek tűnik. Azonban alvás közben a nyak és a váll tartósan természetellenes helyzetbe kerül, ami reggelre:

  • nyakfájdalmat,

  • válltáji diszkomfortot,

  • karba sugárzó fájdalmat vagy zsibbadást okozhat.

Fontos tehát, hogy az alvás során is megfelelő alátámasztást kapjon a nyak és a fej, különösen oldalt vagy háton fekvés esetén.

A nyaki gerinc számára a pihenő helyzet az, ha a nyak a háti gerinc vonalában van, tehát a gerincünk „egyenes”.
Ekkor a nyakizmok ellazult állapotban vannak, és lehetőségük van pihenni, regenerálódni.

Ha túl magas a párna, akkor a gerinc kényszertartásba kerül, és a nyakizmok megfeszülnek. Ez az izomfeszülés rontja az izmok vérellátását, ami nyak- vagy karfájdalmat okozhat.

A kényszertartás miatt a csigolyák közti kisízületek is túlterhelődhetnek. Ezeket fájdalomérző idegekkel gazdagon ellátott ízületi tok veszi körül, így a fájdalom innen is eredhet.

Milyen párnaméret a megfelelő számomra?

A megfelelő párnaméret a testalkattól függ.

Minden alvási testhelyzetben arra kell törekednünk, hogy a nyaki gerinc a háti folytatásában maradjon, azaz egyenes legyen a gerincoszlop.

Oldalt fekvő helyzetben olyan párna szükséges, amely kitölti a váll és a fül közötti teret. Így:

  • a fej nem feszül felfelé,

  • nem is lóg le,

  • és a gerinc egyenes vonalban marad, biztosítva az izmok ellazulását.

Háton fekve általában egy vékonyabb párna is elég. Ez attól függ, hogy mekkora a háti domborulatunk. A háti domborulat fokozott, akkor nagyobb párnaméret szükséges ahhoz, hogy a fejünk ne feszüljön hátra. Itt is az irányelv az, hogy a nyak akkor pihen, ha a gerinc folytatásában van.

Hason fekve nem szükséges párna. Ha szeretünk hason feküdni, de így feszül a nyakunk, tegyünk egy vékony párnát vagy plédet a mellkasunk alá.

A helytelen edzéstől

Edzés közbeni nyakfájdalom

Edzés során is kiemelten fontos a gerinc védelme. Egy rosszul kivitelezett mozdulat komoly terhelést róhat a gerincre, különösen a nyaki szakaszra.

Különösen káros lehet:

  • a nyak hátrafeszítése,

  • vagy a fej lógatása edzés közben.

Mindkettő nyakfájdalmat válthat ki, sőt hosszabb távon mozgásszervi panaszokat is okozhat.

Hogy tartsam a nyakam edzés közben, hogy a nyakfájást elkerüljem?

A derék stabilizálása hasizomaktiválással csak az egyik része a helyes tartásnak. Ugyanilyen fontos a hát és a nyak megfelelő pozíciója.

A nyaki gerincet mindig a háti gerinc folytatásában tartsuk!

  • Ne feszítsük hátra a nyakat!

  • Ne lógassuk a fejet!

A hátrafeszített nyak:

  • megfeszíti a nyakizmokat,

  • torlódást okoz a csigolyák kisízületeiben,

  • szűkíti a teret az agyba vezető erek számára.

Ez a csökkent vérellátás az agy felé szédülést, hányingert, fejfájást is okozhat.

A fej lógatása túlzott terhelést ró a hátsó nyakizmokra, mert azoknak fokozottan kell dolgozniuk a fej megtartásához. Ez az izmok túlfeszüléséhez és fájdalmához vezethet.

A fej lógatása nyitja a csigolyák hátsó részét.
Ha ilyen helyzetben történik erőkifejtés, az porckorongproblémához vagy akár nyaki porckorongsérvhez is vezethet.

Azonban ennek általában már vannak előjelei a hétköznapokban is, például a tartós helytelen fejtartás, ami fokozatosan túlterheli a nyaki szakaszt.

Ezért edzés közben is fontos, hogy a nyakat mindig a háti gerinc folytatásában tartsuk!

Hasizomgyakorlat közben is figyeljünk a nyak helyes tartására!

Gyakori hiba, hogy amikor fárad a hasizom, a könyökök előrehúzásával meghúzzuk a nyakunkat is, az állunkat pedig a mellkashoz szorítjuk. Ez a testhelyzet:

  • helytelen fejtartást eredményez,

  • jelentős terhelést ró a nyakra,

  • és nyakfájdalmat okozhat.

Mindig figyeljünk arra, hogy a fej és nyak maradjon a gerinc folytatásában, ne terheljük meg feleslegesen ezt az érzékeny területet!

Helyesen végrehajtva a gyakorlatot:
A nyaki gerincet tartsuk a hát folytatásában, azaz a fej és a törzs egy vonalban maradjon.
Arcunk a plafon felé nézzen, állunkat ne szorítsuk a mellkasunkhoz!

Ez a tartás segít megelőzni a nyak túlterhelését és a gyakorlat közbeni nyakfájdalmat.

Figyeljünk arra, hogy a nyakat ne feszítsük hátra, és a könyököket lazán, oldalt tartsuk!
Ez segít megelőzni a nyak felesleges megterhelését, és biztosítja a helyes testtartást a gyakorlat során.

Porckorongsérvtől

Mi okozza a nyaki porckorongsérvet?

A nyaki porckorongsérv kialakulhat:

  • hosszú időn át fennálló helytelen test- és nyaktartás,

  • egy rossz, hirtelen mozdulat következtében

  • vagy tartós fizikális és mentális túlterheltség miatt („túl sok minden van a vállamon”)

 

Fontos megérteni, hogy még ha egy rossz mozdulat váltja is ki közvetlenül a fájdalmat, azt szinte mindig megelőzi egy huzamosabb ideje fennálló helytelen fej-és testtartás.

Ez a tartás annyira rögzülhet, hogy állás, járás, sőt más mindennapi tevékenységek közben is megmarad és egy idő után ezt érzékeljük normálisnak, komfortosnak. 

A porckorongsérv kialakulása főként az alsó nyaki szakaszon jellemző.

Milyen tünetek okoz a nyaki porckorongsérv?

A tünetek attól függnek, hogy a kitüremkedett porckorong eléri-e a gerincvelőt vagy a felső végtagba futó idegeket, illetve hogy melyik gerincszakasz (szegment) érintett.

A nyaki porckorongsérv leggyakoribb tünetei:

  • fej mozgatásának fájdalmas korlátozottsága egy vagy több irányban

  • nyakfájdalom

  • lapockába sugárzó fájdalom

  • karba sugárzó fájdalom

  • karzsibbadás, bizsergés

  • szédülés, fejfájás


Hogy diagnosztizálható a nyaki porckorongsérv?

A porckorongsérvet legpontosabban MR vizsgálattal lehet kimutatni, mivel ez mutatja meg a legjobban a lágyrészek, így a porckorong állapotát is.

Hogyan kezelhető a nyaki sérv?

A nyaki porckorongsérv egyik leghatékonyabb célzott kezelési módszere a McKenzie-terápia, amely közvetlenül a kitüremkedett porckorongra hat. Erről bővebben itt olvashat: McKenzie technika

Cél: a kitüremkedett porckorong „visszatolása” a két csigolyatest közé, és annak ott tartása a megfelelő mozgásirány segítségével.

A McKenzie technika menete:

A McKenzie-technika menete:

  • Az első alkalommal részletes mozgásvizsgálat történik.
    Ennek során megfigyelem, hogy a páciens által végrehajtott nyakmozgások hogyan hatnak a tünetekre:

    • csökkentik,

    • fokozzák,

    • vagy semmilyen hatással nincsenek rájuk.

  • A cél egy olyan mozgásirány megtalálása, amely csökkenti, majd megszünteti a tüneteket.

  • Miután megtaláltuk a hatásos irányt, a páciens ezt az egy mozgást végzi otthon, meghatározott gyakorisággal és sorozatszámmal.

Fontos kiegészítés:
A sikeres kezeléshez elengedhetetlen az ergonómiai szempontok betartása is!
A gyakorlatok csak akkor hatékonyak, ha közben és a nap folyamán is helyesen tartjuk a nyakat.

A végső cél természetesen a visszatérés a normál életvitelhez és a sporthoz.

Fontos azonban tisztázni, hogy a normál életvitel nem azt jelenti, hogy ugyanúgy folytatjuk a mozgásszervi rendszer túlterhelését, ahogyan korábban.

Sok páciens attól tart, hogy a porckorongsérv után már nem tud visszatérni a szeretett sportjához. Ez egy gyakori, de téves félelem.

A cél mindig az, hogy a páciens visszatérhessen a számára fontos mozgásformához – a kezelési folyamat során soha nem az a cél, hogy a sportot végleg elhagyjuk, csupán átmenetileg szükséges kerülni, amíg a gerinc rendeződik és stabilizálódik.

A helytelen üléstől

A helytelenül beállított irodabútor, illetve a hosszan tartó számítógép- vagy laptophasználat gyakran vezet előretolt fejtartáshoz.

Ez a testtartás izomeredetű nyakfájást, szédülést, fejfájást, sőt akár nyaki porckorongsérvet is okozhat.

Az irodai munkakörnyezet helyes beállításáról bővebben itt olvashat.

Miért jön létre nyakfájás előretolt fejtartás esetén?

A nyaki gerinc élettani görbülete a homorulat, amely biztosítja a fej egyensúlyát és a terhelés megfelelő eloszlását.

Ha a fejet előretolt helyzetben tartjuk:

  • a csigolyák helyzete megváltozik,

  • a nyaki gerinc felső szakaszán a csigolyatestek hátsó része záródik,

  • az alsó szakaszon viszont megnyílnak – ez hasonló történés, mint amikor előrehajtjuk a fejünket.

Ez a tartás hosszú távon megváltoztatja a porckorongra ható erőviszonyokat, és kitüremkedéshez vezethet – vagyis kialakulhat nyaki porckorongsérv.

Emellett ez a helytelen testtartás fokozott izomfeszülést okoz:

  • a nyakizmoknak nagyobb erőkifejtésre van szüksége, hogy megtartsák a fej súlyát,

  • az állandó terhelés pedig izomfájdalmat, feszülést, és fáradtságot eredményez.

Az izomfeszülés nyakfájdalmat, állkapocsfájdalmat, fejfájást, szemtájéki, karba sugárzó fájdalmat válthat ki.

Stressztől

A stressz (külső, belső) gyakran vált ki izomfeszülést a nyak körüli izomzatban.
A nyakizmokban kialakuló fájdalmas izomfeszülés lehet helyi, de kisugárzó fájdalmat is okozhat, például a vállba, fejbe vagy a lapockák irányába (ijesztően hasonlít a porckorongsérv tüneteire).

Miért okoz a stressz nyakfájdalmat?

Stressz hatására a légzés felületesebbé, kapkodóbbá válik. Ennek következtében:

  • aktiválódnak a légzési segédizmok, köztük a nyak körüli izmok,

  • a rekeszizom működése lecsökken,

  • az idegrendszer veszélyként értelmezi a helyzetet – ez a „menekülési üzemmód”.

A vegetatív idegrendszer egyensúlya ilyenkor a szimpatikus idegrendszer javára tolódik el, ez az ún. „üss vagy fuss” állapot.

A stresszes állapot testtartásban is megjelenik:

  • előretolt fej,

  • előreeső vállak,

  • domború hát,

  • megfeszülő izmok.

Fontos tudni, hogy a bolygóideg (a test legfontosabb paraszimpatikus idege) a koponyaalapon lép ki, és áthalad a nyakizmok között.
Ha a nyakizomzat feszes, az ideg is szorongatott helyzetbe kerül, ami tovább fokozza a szimpatikus túlsúlyt – ezzel fennmarad a feszültség, a fájdalom és a kimerültség állapota.

Hogyan előzzem meg a stressz miatt kialakuló nyakfájást?

Mivel a stressz gyakran nem szüntethető meg teljesen (pl. munkahelyi vagy élethelyzeti okokból), fontos, hogy hatékony stresszkezelő eszközöket alkalmazzunk.

Ezek személyiségtől és lehetőségektől függően lehetnek:

  • dinamikus mozgásformák (pl. futás, aerobic, box stb),

  • nyugodt, lassabb mozgás (pl. jóga, tai chi),

  • relaxáció, légzőgyakorlatok (pl.dobozlégzés),

  • a nyakizomzat rendszeres, tudatos nyújtása,

  • bolygóideg stimuláló gyakorlatok 

 

Mit tehetek, ha a túl sok stressz miatt mindig feszül a nyakam?

A fentiek mellett fascia- és izomtechnikák is segíthetnek, illetve a bolygóideg kötőszövetes környzetének lazítása manuális technikákkal. Ezek:

  • oldják a feszes izomzatot,

  • felszabadítják a nyomás alá került ereket, idegeket, nyirokcsatornákat,

  • helyreállítják a vegetatív idegrendszer egyensúlyát – azaz csökkentik a szimpatikus túlműködést, és aktiválják a paraszimpatikus, nyugalmi rendszert

Ezenkívül a mentálhigiénés segítő beszélgetés is hasznos lehet.

Ennek célja, hogy külső nézőpontból tekintsünk rá a mindennapi stresszforrásokra és problémákra.

Gyakran azért nehéz megoldást találni, mert túl közel vagyunk a saját problémáinkhoz, érzelmileg bele vagyunk vonódva. Ez megnehezíti a távolságtartó, stresszmentes szemléletet, és a megoldási lehetőségek felismerését is akadályozhatja.

Egy másik fél:

  • külső szemszöge,

  • irányított kérdései,

  • és támogató jelenléte segíthet abban, hogy új megvilágításba kerüljön a helyzet, és könnyebben megtaláljuk a kiutat.