TESTTARTÁS JAVÍTÁS

 

Sokan szeretnének a tartásukon változtatni, azonban azzal kevesen vannak tisztában, hogy a testtartást mennyi minden befolyásolja.

 

 

Lehet, hogy próbálkoznak magukat „kihúzni” de valahogy csak pár pillanatra sikerül. Soha nem szabad magunkat hibáztatni, hiszen számos oka lehet annak, hogy így tartjuk magunkat. Keressük meg ezeket az okokat, melyek a mi tartásunkat befolyásolhatják és próbáljunk meg ezeken célzottan változtatni!


Ezek a következők:
 

• Az izomzatunk állapota (erős, gyenge, feszes)
• A minket érő stressz mértéke óriási hatással van (külső-, belső stressz)
• A belső szerveink állapota (meglévő vagy már lezajlott betegségek)
• Milyen és mennyi gyógyszert szedünk, azt milyen időközönként?
• Mennyit pihenünk, milyen az alvásminőségünk?
• Mennyit mozgunk és milyen mozgásformát végzünk?
• Milyen terhelés ér minket nap mint nap (pl. ülő vagy álló munkánk van)?
• Milyen minőségű táplálékot fogyasztunk?
• Mennyi folyadékot iszunk (hidratáltak vagyunk-e)?
• Milyen a szemünk?
• Milyen az egyensúlyom?
• Van-e bokasüllyedésem és/vagy bokainstabilitásom?
 

A megváltozott tartáshoz vezethet a fentiekből egy ok is, vagy akár egyidőben több ok is fennállhat.

 

Ne ijedjünk meg attól, ha szinte mindegyik pontnál találunk kis javítani valót. Az ember nagyon összetett pszicho-bio-szociális lény, akire nagyon sok minden hatással van. De ha ezeket átlátjuk, megértjük és tudunk, merünk változtatni, nagyon szép eredményeket érhetünk el: az egészségünk, közérzetünk terén olyan pozitív változásokat tapasztalhatunk, mely után a testtartásunk szinte könnyedén javítható. A fenti okok oda-vissza hatnak egymásra, így például az izmaink állapotát nagyban befolyásolja a megfelelő folyadékfogyasztás, az ülő életmód, a stressz, a bokasüllyedés stb.
 

Ezért mielőtt hozzákezdünk a tartáskorrekcióhoz, tisztáznunk kell azt, hogy a fenti tényezőkkel hogyan állunk?


Nézzük végig ezeket dióhéjban:
 

 

AZ IZOMZATUNK ÁLLAPOTA


A testtartás elemzése azt jelenti, hogy megtekintjük, milyen az álló testtartása. Itt már sok mindent láthatunk, melyekből kiindulhatunk a későbbi kezelések során: például előreesett vállak, előretolt fejtartás, befelé fordult csípők, lúdtalp stb.
 

Nagyon fontos az, hogy izmaink megfelelően erősek, nyújthatóak, flexibilisek legyenek. Ezeket izomerő tesztekkel és nyújthatósági tesztekkel tudjuk vizsgálni.
 

Az itt kapott eredményeket össze kell majd vetnünk a többi kérdésre adott válasszal.
 

 

A TARTÓS KÜLSŐ-, BELSŐ STRESSZ


A tartós stressz az egész szervezetre negatív hatással van:


A légzőrendszeri hatás: a légzés pihegőbbé, felszínesebbé válik (stressz légzés), ekkor bekapcsoljuk a légzési segédizmokat. Kialakul egy szimpatikus idegrendszeri többlet( üss vagy fuss állapot), a rekeszizomzat működése romlik, ami viszont a teljes belső szervrendszerre nagy hatással van.
 

Testtartásra kifejtett hatás: Mivel tartósan „üss vagy fuss” állapotban vagyunk, tartásunk begörnyed, fejünk előretolódik, az állkapcsunkat összeszorítjuk.
 

Emésztőrendszeri hatás: „Üss vagy fuss” helyzetben nincs idő az emésztésre. Az emésztés paraszimpatikus többletet feltételez, amikor nyugalomban bőven van időnk táplálkozni és emészteni. Amikor stresszben vagyunk érezzük is, hogy remeg a gyomrunk, hasmenésünk van, esetleg hányás is előfordul. Ez egy teljesen rendben lévő túlélési program, viszont tartós fennállása a bélrendszer funkciózavarához vezet.
 

Ha a fenti funkciók romlanak, ezek a többi szervre is negatív hatással vannak.
 

 

BELSŐ SZERVEINK ÁLLAPOTA


Például, ha valamely belső szervünkben lezajlott egy gyulladás, vagy műtéti heg esetén maradhatnak vissza kötőszöveti latapadások. Ha meglévő, krónikus betegségünk van, a szerv funkciózavara miatt szintén kialakulhatnak összetapadások, csigolyablokkok.
 

Ezek a kötőszöveti összetapadások nagyon befolyásolják a testtartást.
 

 

GYÓGYSZEREINK


Ebbe a kategóriába sorolhatjuk az ízfokozókat, tartósítókat, energiaitalokat stb.


Ezek befolyásolják a belső szerveink állapotát, például túlterhelhetik a májat, ami a máj funkciózavarához vezethet, ami nem javuló jobb vállpanasz hátterében is állhat. Ronthatják a vékony-és vastagbélfunkciót, emésztési-, felszívódási panaszokat okozva, illetve az immunrendszer állapotát is rontva. A vékonybél önálló hormontermelésre is képes: a test szerotonin termelésének kb. 75 %-a a vékonybélben történik. A szerotonint „öröm hormonnak” is nevezik.


A belső szervek funkciózavarai körőszöveti összetapadásokat, csigolyablokkokat, ezek által mozgatórendszeri panaszokat is okozhatnak.
 

 

MENNYIT PIHENÜNK?


Ha kipihentek vagyunk minden testi funkciónk javul. Ha kialvatlanok vagyunk, akkor a testünk érzékelése romlik, több információ jut fel az agyba a fájdalomérző idegsejteken keresztül, így az agyunkban nő a félelem. Elsődleges szempontja az agyunknak evolúciósan az, hogy ne essünk el (mert akkor támadhatóak vagyunk). Ha romlik a testérzékelés, akkor az elesés megakadályozására begörnyedünk, vállunkat felhúzzuk, előretoljuk a fejünket, megfeszítjük a váll körüli izomzatunkat, nehogy elessünk.
 

 

MENNYIT MOZGUNK?


Ez szorosan összefügg a következő szemponttal, hogy ülő vagy álló munkát végzünk. Mennyit használjuk a mozgatórendszerünket? Milyen sportot űzünk, azt heti hányszor tesszük? Rendszeresen nyújtunk-e?
 

A mozgásra óriási szükségünk van. Megfigyelték, hogy ülő munkavégzés esetén már fél óra után elkezdenek a szöveti összetapadások kialakulni. Az izom-és a mozgatórendszer legnagyobb ellensége a nem mozgás és a vízhiány (elégtelen folyadékfogyasztás). Ezek hiányában az összetapadások és a fájdalmak következményeként is kialakulnak testtartásbeli változások.
 

 

MILYEN TERHELÉS ÉR MINKET NAP MINT NAP?


Ha ülő munkánk van, akkor könnyebben kialakulhatnak szöveti összetapadások, emiatt nagyon fontos a rendszeres mozgás beiktatása.


Ülés esetén megváltozhat a testtartás: az előretolt fejtartás, görnyedt háti gerinc, előreesett vállak, domború derékszakasz mind mind fájdalomhoz vezethet.
 

Ülés esetén a medencefenékre nagy terhelés hárul, így különösen ezen a területen sok letapadás alakulhat ki, amihez hölgyek esetében a császármetszés gátmetszés hege, férfiak esetében hasi műtét hege pluszban hozzájárulhat. Ez vizelettartási problémát, fájdalmas székelést, méh, prosztataproblémákat, fájdalmas szexuális együttlétet eredményezhet.
 

Helytelen ülés esetén a rekeszizom nem tud megfelelően működni, ami az egész belső szervrendszerre nagy hatással van (hisz közvetlenül vagy közvetetten minddel kapcsolatban van), illetve stresszlégzés alakulhat ki, ami a szimpatikus tónust fenntartva folyamatos belső stresszhez vezet.
 

Üléskor összenyomódik a bélrendszer, ami nyomja a medencefeneket. Kialakulhat gyomorhurut, bélhurut, nőgyógyászati problémák.
 

Mindezek miatt fontos, a jól beállított munkakörnyezet, a gyakori szünet és mozgás beiktatása.
 

 

HOGYAN TÁPLÁLKOZUNK?


A sok ízfokozó, mesterséges színezékek, aromák, tartósítószerek, stb. mind negatívan befolyásolják a bélrendszerünk, ezáltal pedig az immunrendszerünk egészségét. A sok finomított étel nem készteti az állkapcsunkat erőteljes működésre, ami az állkapocs, fogak állapotát és a fej-, nyaktartást is befolyásolja.


Igyekezzünk minél több feldolgozatlan, nem finomított, jó minőségű ételt magunkhoz vennünk. Hisz azok vagyunk, amit megeszünk. 
 

 

MENNYI FOLYADÉKOT ISZUNK?


Testünk 70 %-a víz. Minden életfolyamatunk vizes közegben zajlik. Belátható, ha kevés folyadékot viszünk be, az rontja a belső szerveink funkcióját, mozgatórendszeri fájdalmakat, mozgás beszűkülést okozva. Az agyunk a legfontosabb, aminek megfelelő folyadékellátottsággal kell rendelkeznie, ezután a belső szervek következnek és csak a harmadik a mozgatórendszer. Ha nem iszunk elegendő folyadékot, az agyunk és a belső szerveink után már valószínűleg a mozgatórendszernek csak a folyadék töredéke lesz kiosztva, mint amire szüksége volna a jó funkcióhoz. Kialakulnak a szöveti összetapadások és a fájdalmak.
 

 

MILYEN A SZEMÜNK?


A szemmozgásunk nagy hatással van a tartásunkra. Például, ha a szemünk nem mozog jól felfelé, akkor a gerincünk feszítése, a karunk fül melletti hátra emelése, a csípő hátra feszítése beszűkül. Ha nagyon sokat használjuk a szemünket arra, hogy lefelé nézünk (papírra, számítógépre), könnyen beszűkülhetnek a szem mozgásai felfelé (hisz csak lefelé nézésre használjuk többnyire) és ez rontja a mozgatórendszer állapotát. De hasonlóan ehhez, a szemünk többi irányú mozgása is kapcsolatban van a mozgatórendszerrel.
 

Emiatt nagyon fontos a gyakori szemtorna.
 

 

MILYEN AZ EGYENSÚLYUNK?


A belső fül állapota nagyon fontos. Ha nem jó az egyensúlyunk, az agyunk jobban fél az eleséstől, megváltozik a tartás, feszesebbé válik az izomzat.


Emiatt nagyon fontosak az egyensúly gyakorlatok.
 

Az egyensúlyunkat nagyban befolyásolja a lúdtalp és a bokainstabilitás. Ezeket mindenképpen vizsgálnunk kell, hiszen ha nem jó az alátámasztás, instabil lesz a tartás.
 

 

VAN-E LÚDTALPUNK?


Akkor beszélünk lúdtalpról, ha a lábfej közepe bedől, lesüllyed. Ekkor látható még a térd és a csípő befelé fordulása is. Gyakran jár a lúdtalp harántboltozat süllyedéssel, amit az előláb kiszélesedésének tapasztalunk.
 

A bokainstabilitás a bokaszalagok meggyengülés, funkcióvesztése okán alakulhat ki és a belboka bebillen. Ez nem jár együtt feltétlenül lúdtalppal.
 

A két elváltozás a statika felborulása miatt egyensúlyproblémákhoz vezet, illetve mivel a térd és a csípő befelé fordulásával próbál a test kompenzálni, térd-, csípő-és derékfájdalom alakulhat ki.
 

 


Ezeket a szempontokat kell végig nézzük egy testtartás korrekciónál és ahol szükséges korrigálnunk. Azzal, hogy végig olvasta a 12 szempontot, máris előnyösebb helyzetből indulunk, hiszen ismerős átláthatóbb lesz a szempontrendszer, ami alapján dolgozunk.

Én azt ajánlom, hogy az első két alkalom legyen egymáshoz közel (pl. egy hét eltéréssel), amikor is megbeszélünk mindent, elvégezzük a teszteket, megbeszéljük az esetleges plusz (fasciális, manuálterápiás, belső szervi) kezeléseket és összeállítjuk a gyakorlatokat. Amit megbeszélünk, összeírom és elküldöm Önnek e-mailben, ez alapján tudja otthon végezni a gyakorlatokat.
Ezután 3-4 heti találkozót javaslok.
 
Egyéni, hogy mikor érdemes visszatesztelni a változásokat, de mindig van visszatesztelés, amikor megnézzük az elért eredményeket a mozgástesztekkel.