Stresszkezelés
Hogyan kell elképzelni egy ilyen kezelést?
A stresszkezelés egy komplex megközelítést igényel.
A kezelés több szinten hat:
Manuálisan: a bolygóideg kötőszövetes környezetének lazításával támogatom a testet a relaxációban és a paraszimpatikus idegrendszer aktiválásában.
Mentálhigiénés segítő beszélgetés keretében:
feltérképezzük a külső és belső stresszorokat,
nyugodt, biztonságos környezetben beszéljük át a lehetséges megoldásokat,
támogatást nyújtok a stresszorok csökkentéséhez,
valamint az esetleges életvezetési változtatások átgondolásához.
Belső stresszorok (pl. emésztőszervi gyulladások, hormonális vagy immunológiai egyensúlytalanságok) szintén figyelmet érdemelnek, mivel a test belső egyensúlyának felborulása is stresszforrást jelenthet.
Ezáltal a stresszkezelés valóban komplex és holisztikus, egyszerre támogatja a testi, idegrendszeri és lelki-szellemi egyensúlyt.
A kezelőágyon fekve, masszázsfogásokhoz hasonló mozdulatokkal lazítom a bolygóideg kötőszövetes környezetét.
Ez az ideg testünk egyik leghosszabb paraszimpatikus idege, ezért a manuális fogásokat a koponyalaptól a hasi területekig alkalmazhatjuk – mindig az egyéni állapothoz igazítva.
A kezelést érdemes keringésjavító és rekeszizom-lazító fogásokkal is kiegészíteni, melyek szintén a masszázshoz hasonló technikák, és akár a talptól egészen a koponyáig is alkalmazhatók.
Fontos eleme a kezelésnek a személyre szabott légzőgyakorlat.
A helyes légzés segítségével:
csökken a stressz-szint,
javul a szövetek és belső szervek vérellátása,
fokozódik a szervi funkciók működése,
csökkenhet a vérnyomás,
és további pozitív élettani hatásokat is elérhetünk.
Egy kedves pácéensem visszajelzése, aki a stresszből adódó problémák (emésztési zavarok, reflxux, álmatlanság, idegesség) miatt jelentkezett kezelésre:
Legtöbbünk élete tele van stresszel. Ennek csökkentésére más-más módszereink vannak, nyugtatók szedése, intenzív sportolás stb. Nekem az előbbiek nem jöttek számításba és valami mást kerestem. Szerencsémre rátaláltam a Budai Mozgásterápia rendelőben Mong Györgyi manuál terápiás stressz kezeléseire. A kezelések a bennem felgyűlt feszültséget segítenek oldani, egy-egy kezelés végére megszűnnek és egyfajta könnyed állapotba juttatnak. A feszültség oldódásával több energiám marad a problémák, problémás helyzetek megoldására. Csökkentette az elalvási problémákat, éjszakai felébredéseket.
A kezelésen túlmenően Györgyi megtanít olyan technikákat, amelyek a mindennapok során hirtelen ránk törő stressz csökkentésében, oldásában segítenek.
Jó szívvel ajánlom mindenkinek, akinek hasonló gondjai vannak. Krisztina”
Hogyan rombolja a testünket a stressz?
A vegetatív (autonóm) idegrendszer szerepe a belső egyensúly fenntartásában
A vegetatív idegrendszer felelős testünk belső egyensúlyáért, azaz a homeosztázis fenntartásáért. Ez a rendszer két fő részből áll:
a szimpatikus idegrendszerből
és a paraszimpatikus idegrendszerből.
E két rész együttműködése biztosítja a szervezet alkalmazkodását a külső és belső ingerekhez – például stresszhelyzetekhez vagy a pihenés időszakához.
A szimpatikus idegrendszer – „üss vagy fuss”
Ez a rendszer aktiválódik, ha a szervezet veszélyt érzékel.
Képzeljünk el egy macskát, amely megijed egy kutyától: felpúposítja a hátát, megfeszíti az izmait, és ugrásra készen áll, hogy elfusson vagy támadjon – ez a szimpatikus idegrendszeri válasz.
Ebben az állapotban:
a szívfrekvencia nő,
az izmok vérellátása fokozódik,
az emésztés lelassul –
minden a túlélés biztosítását szolgálja.
A paraszimpatikus idegrendszer – a regeneráció rendszere
Ha a stresszhelyzet elmúlik, a paraszimpatikus idegrendszer veszi át az irányítást, amely:
lelassítja a szívet,
aktiválja az emésztőrendszert,
elősegíti a pihenést, regenerációt és gyógyulást.
Miért probléma a tartós szimpatikus túlsúly?
Sajnos manapság sokan tartós szimpatikus túlsúlyban élnek, mert:
állandó feszültségben dolgoznak,
kevés a regenerációs idő,
vagy a test nem tud valóban megnyugodni.
Ez a krónikus stresszállapot hosszú távon fizikai és mentális túlterheléshez vezethet, amely különféle betegségek kialakulását segíti elő, például:
Crohn-betegség
IBS (irritábilis bél szindróma)
inzulinrezisztencia
pánikbetegség
depresszió
magas vérnyomás
Mit kell tudni a bolygóidegről? Miért fontos a stresszkezelésben?
A bolygóideg szerepe a relaxációban
A bolygóideg (nervus vagus) a legnagyobb paraszimpatikus idegünk, és a legnagyobb beidegzési területtel rendelkezik.
Az alábbi szerveket idegzi be paraszimpatikus rostokkal:
garat, gége, nyelőcső
gyomor, epehólyag, hasnyálmirigy, lép, máj
vesék, vékonybél, vastagbél
Fő feladata: a belső szervek nyugalmi működésének támogatása – azaz a relaxáció.
Mi történik, ha a bolygóideg nyomás alá kerül?
A bolygóideg egy hosszú ideg, amely a koponyalaptól a hasi területig fut. Lefutása során több ponton is nyomás alá kerülhet, például:
feszes nyakizomzat (stressz miatt),
ülőmunka miatti hasi kompresszió,
feszes rekeszizom.
Ezek a feszült lágyrészek szorongatják az ideget, így az nem tudja megfelelően ellátni a funkcióját. A szervezetben emiatt:
a paraszimpatikus működés gyengül,
szimpatikus túlsúly alakul ki,
ami számos betegség kiváltó oka lehet.
Hogyan okoz a tartós stressz testi megbetegedést?
Stressz hatására légzésünk megváltozik:
nem a fő légzőizmunkat, a rekeszizmot használjuk, hanem segédizmokkal, felületesen lélegzünk. Ennek következménye:
a légzés gyorssá, kapkodóvá válik,
nem marad elegendő szén-dioxid a testben,
emiatt a hemoglobin szorosabban köti az oxigént, és az nem tudja leadni a szöveteknek.
Ez az állapot a szövetek és szervek oxigénellátásának romlásához vezet, ami hosszú távon:
funkciócsökkenést,
és belső szervi megbetegedéseket okozhat.
Tartós stressz hatása a test belső működésére
Az evolúciós túlélési mechanizmus miatt a szervezet stresszhelyzetben a túlélésre koncentrál.
Ezért:
az agy fokozza a kortizoltermelést,
(ez hosszú távon mellékvese-kimerüléshez vezethet),
és elvonja a vért azoktól a szervektől, amelyek nem szükségesek a túléléshez (mint pl. emésztőrendszer, immunrendszer).
Ez a válasz rövid ideig segít, ám:
tartós stressz esetén ezek a funkciók hosszabb távra „lefojtódnak”,
romlik az emésztés,
és gyakori megbetegedések jelennek meg az immunrendszer gyengülése miatt.
Hogyan hat a stressz a légzésünkre, ezen keresztül pedig a testünkre?
A stressz hatása a légzésre – a stresszlégzés kialakulása
A külső és belső stresszorok jelentős hatással vannak légzésünkre. Ennek következtében diszfunkcionális légzésminta alakulhat ki, amit stresszlégzésnek nevezünk.
Ilyenkor:
nem a rekeszizmot, hanem
a légzési segédizmokat használjuk,
a légzés felületes és kapkodó lesz.
Ez a fajta légzés:
túlműködteti a nyak- és hátkörüli izomzatot,
izomfeszüléshez, fájdalomhoz vezethet,
gyakran szájlégzéssel társul, ami kifejezetten káros az egészségre (pl. csökkenti a nitrogén-oxid szintet, szárítja a nyálkahártyát, fokozza a gyulladásos hajlamot).
A légzés és a vegetatív idegrendszer kapcsolata
A vegetatív (autonóm) idegrendszer légzéssel közvetlenül befolyásolható:
belégzéskor a szimpatikus idegrendszer aktiválódik, emelkedik a pulzus,
kilégzéskor a paraszimpatikus idegrendszer (főként a bolygóideg révén) aktiválódik, és lassul a pulzus.
Stresszlégzés esetén:
a légzésszám megnő,
a szervezet szimpatikus túlsúlyba kerül,
a test tartós készenléti állapotban marad – ez kimerítő a szövetek és az idegrendszer számára is.
Hogyan segít a megfelelő légzés?
A tudatos, lassított légzés (amely elsajátítható légzőgyakorlatokkal) segít:
meghosszabbítani a kilégzés fázisát,
aktiválni a paraszimpatikus idegrendszert,
előidézni a relaxáció, pihenés, emésztés, regeneráció, megnyugvás állapotát.
Ezáltal a test és az idegrendszer egyensúlyba kerül, a szervek működése is harmonikusabbá válik.
Számoljuk meg légzésszámunkat!
A tankönyvek szerint a normál nyugalmi légzésszám percenként 14 légvétel,
azonban ez valójában már magas, és ennél kevesebb lenne kedvezőbb az egészségünk szempontjából.
Az ideális nyugalmi légzésszám:
percenként kb. 6 mély, nyugodt be- és kilégzés.
Sajnos sokan a 14-et is meghaladó légzésszámmal élnek – gyakran anélkül, hogy ennek tudatában lennének. Ez pedig tartósan szimpatikus túlsúlyhoz, testi feszültséghez, emésztési és idegrendszeri problémákhoz vezethet.
Érdemes megfigyelni saját légzésünket, akár stopperrel mérve egy perc alatt:
vajon hány légvételt végzünk? Már ez az egyszerű gyakorlat is segít tudatosítani a jelenlegi állapotot.
