Stresszkezelés
Hogyan kell elképzelni egy ilyen kezelést?
A kezelőágyon fekve masszázsfogásokhoz hasonló mozdulatokkal lazítom a bolygóideg kötőszövetes környezetét. Mivel ez egy hosszú ideg, a manuális fogásokat a koponyalaptól kiindulva a hasi területekig végezhetjük.
Érdemes kiegészíteni a kezelést keringésjavító és rekeszizom lazító fogásokkal is, amik szintén masszázsfogásokhoz hasonlíthatók a talptól egészen a koponyáig.
Fontos eleme a kezelésnek a személyre szabott LÉGZŐGYAKORLAT. Megfelelő légzéssel csökkentjük a stresszt, javítjuk a szövetek, szervek vérellátását, ezáltal a funkcióját, csökkenthetjük a vérnyomást és még számos pozitív hatást elérhetünk.
Egy kedves pácéensem visszajelzése, aki a stresszből adódó problémák (emésztési zavarok, reflxux, álmatlanság, idegesség) miatt jelentkezett kezelésre:
Legtöbbünk élete tele van stresszel. Ennek csökkentésére más-más módszereink vannak, nyugtatók szedése, intenzív sportolás stb. Nekem az előbbiek nem jöttek számításba és valami mást kerestem. Szerencsémre rátaláltam a Budai Mozgásterápia rendelőben Mong Györgyi manuál terápiás stressz kezeléseire. A kezelések a bennem felgyűlt feszültséget segítenek oldani, egy-egy kezelés végére megszűnnek és egyfajta könnyed állapotba juttatnak. A feszültség oldódásával több energiám marad a problémák, problémás helyzetek megoldására. Csökkentette az elalvási problémákat, éjszakai felébredéseket.
A kezelésen túlmenően Györgyi megtanít olyan technikákat, amelyek a mindennapok során hirtelen ránk törő stressz csökkentésében, oldásában segítenek.
Jó szívvel ajánlom mindenkinek, akinek hasonló gondjai vannak. Krisztina”
Hogyan rombolja a testünket a stressz?
A vegetatív (autonóm) idegrendszer felel a testünk belső egyensúlyának, a homeosztázisnak a fenntartásáért. Ezt két részének, a szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszernek az együttműködésével valósítja meg.
A szimpatikus idegrendszer felelős azért, hogy egy esetleges támadás (stressz) esetén a túlélést biztosítsa. Képzeljünk magunk elé egy macskát, amikor megijed egy kutyától, felpúposítja a hátát, megfeszíti az izmait és ugrásra készen áll, hogy fusson vagy támadjon (ekkor szimpatikus hatás alatt van). Ha a stressz lezajlik, a paraszimpatikus idegrendszer kerül túlsúlyba, ami a megnyugvásért, regenerációért felel.
Sajnos manapság az emberek nagyrésze szimpatikus idegrendszeri túlsúlyban él a folyamatosan fennálló stressz miatt. A tartós stressz azonban fizikai és mentális túlterheléshez vezet, különféle betegségek kialakulását eredményezve pl. Chron betegség, IBS, inzulinrezisztencia, pánikbetegség, depresszió, magas vérnyomás stb.
Mit kell tudni a bolygóidegről? Miért fontos a stresszkezelésben?
A bolygóideg a legnagyobb beidegzési területtel rendelkezik (garat, gége, nyelőcső, gyomor, epehólyag, hasnyálmirigy, lép, máj, vesék, vékonybél, vastagbél,), paraszimpatikus rostokkal idegzi be a szerveket, vagyis a relaxációjuk a feladata.
A bolygóideg hosszú idegünk, a koponyalaptól egészen a hasi területig fut. Ha lefutása során nyomás alá kerül pl. stressz miatti feszes nyakizomzat, ülő munka miatti hasi kompresszió, feszes rekeszizom, akkor ezen feszült lágyrészek szorongatják az ideget, ami nem tudja a normál működését végezni. Így szimpatikus túlsúlyba kerül a testünk, ami számos betegség kiváltója lehet. A kezelés során az ideg lefutása menti szöveti környezetét lazítva szabadítjuk fel a bolygóideget a nyomás alól, így a relaxáló feladatát újra el tudja látni.
Hogyan okoz a tartós stressz testi megbetegedést?
Stresszlégzés esetén nem a fő légzőizmunkat,a rekeszizmot használjuk, így légzésünk gyorssá és felületessé válik. Ekkor nem marad bent a testben elegendő széndioxid, melynek eredményeképpen a hemoglobinhoz jobban kötődik az oxigén és az nem tudja leadni a szöveteknek. Mivel romlik a szöveteink, szerveink oxigénellátása, romlik a funkciója, ami belső szervi megbetegedésekhez vezet.
Tartós stressz esetén mivel az evolúciós cél az életmentés, az agyunk fokozza a kortizol termelést (ami hosszú távon mellékvese kimerüléshez vezethet), ill. az agyunk elvonja a vért azoktól a szervektől, amik nem szükségesek ahhoz, hogy elszaladjunk a támadó elől vagy szembe szálljunk vele, így például az emésztőrendszer vérellátása romlik és az immunvédekezés is csökken. Ez rövid idejű stressz esetén nem okoz problémát. Azonban ma sokan tartós stresszben élnek, így ezek a funkciók tartósan le vannak fojtva, így romlik az emésztés és emiatt betegeskednek sokat.
Hogyan hat a stressz a légzésünkre, ezen keresztül pedig a testünkre?
A külső-belső stresszorok óriási hatással vannak a légzésünkre diszfunkcionális légzésmintát kialakítva, azaz stresszlégzést: ilyenkor nem a legfőbb légzőizmunkat a rekeszizmot használjuk, hanem felületes légzéssel pihegünk, bekapcsolva a légzési segédizmokat, ami a nyak-és hátkörüli izomzat túlműködéséhez, feszességéhez, fájdalmához vezethet, illetve áttérhetünk szájlégzésre, ami kimondottan káros az egészségünk szempontjából.
A vegetatív idegrendszer szimpatikus része belégzéskor emeli a pulzust, kilégzéskor a paraszimpatikus idegrendszer (a bolygóideg aktivitása révén) lassítja a pulzust.
Stresszlégzés esetén a légzésszám megnő, és szimpatikus túlsúly felé tolódik el a vegetatív idegrendszeri működés, a testet folyamatosan készenlétben tartva.
Megfelelő légzés esetén (amit a légzőgyakorlatokkal elérhetünk) nő a kilégzés időtartama, ekkor a paraszimpatikus aktivitás kerül túlsúlyba, ami a relaxáció, pihenés, emésztés, regeneráció, gyógyulás, megnyugvás állapotát idézi elő.
Az optimális percenkénti légzésszám: 6 be-és kilégzés lenne. Érdemes megszámolnunk mennyit lélegzünk egy perc alatt ehhez képest.
