Irodai ergonómia
Az ülő munkaterület helyes beállításáról
Mozgásterapeutaként nap mint nap tapasztalom, hogy a fájdalmak megelőzésében és a már kialakult mozgásszervi panaszok enyhítésében kiemelkedően fontos szerepe van a megfelelő munkakörnyezet kialakításának. Egy helytelenül beállított szék, monitor vagy asztal naponta több órán keresztül terheli a gerincet – ez hosszú távon fájdalomhoz, izomfeszüléshez, akár porckorong-problémákhoz is vezethet.
Az alábbi ábra jól szemlélteti, milyen mértékű terhelés éri a porckorongokat különböző testhelyzetekben:
Fekvő helyzetben terhelődik a legkevésbé a gerinc.
Állás közben a terhelés körülbelül 100%.
Helyes ülés esetén a porckorongokra nehezedő nyomás 140%,
Helytelen, előrehajolt ülés esetén viszont a terhelés akár 275% is lehet – ez közel a duplája a helyes ülő testhelyzetnek.
Ez is jól mutatja, hogy nem maga az ülés, hanem a helytelen pozíciójú ülés az igazán megterhelő a gerinc számára.
Tehát a helyes üléssel már nagyon sokat tehetünk a gerincünk egészségéért.
Az ülő munkaterület helyes beállításáról
Nézzük meg részletesen a beállításokat:
A szék beállítása:
A comb legalább kétharmada legyen alátámasztva, de ne nyomja a térdhajlatot.
A szék magassága akkor megfelelő, ha a térd kb. 90–110 fokos szöget zár be.
Túl alacsony? Tegyen kemény párnát az ülőfelületre.
Túl magas? Tegyen a talpa alá lábtámaszt vagy vastag könyvet.
Az ülőlap ne lejtsen hátra, inkább vízszintes vagy enyhén előre lejtő legyen – ez támogatja a medence helyes helyzetét és védi az ágyéki gerincet.
A talpak mindig a talajon legyenek, ne a szék lábán vagy asztal keresztpántján.
A könyökök pihenjenek kartámaszon, a vállak maradjanak laza, természetes helyzetben.
A háttámla dőlésszöge kb. 105°, és legalább a lapockák alsó széléig támasszon.
Fontos, hogy deréktámasz is legyen – ha nincs beépítve, használjon hengerpárnát a gyógyászati boltokból.
Az asztal beállítása:
Ideális esetben állítható magasságú, így hozzáigazítható a székhez.
Ha nem állítható, a széket érdemes az asztalhoz igazítani, de ilyenkor szükség lehet lábtámaszra is.
Túl alacsony asztalt érdemes megemelni vagy lecserélni, mivel nem lehet hozzá ergonomikusan igazodni.
A kartámasz és az asztallap legyen egy magasságban – ez biztosítja a váll és kar optimális helyzetét.
A monitor beállítása:
A monitor teteje legyen szemmagasságban, hogy enyhén lefelé nézhessen.
Túl magas képernyő → fokozott nyaki homorulat,
Túl alacsony → nyaki domborulat alakul ki → mindkettő nyakfájáshoz, porckorong problémákhoz vezethet.
A monitor szemben legyen, ne oldalra – tartós fejfordítás nyakpanaszokat, karzsibbadást okozhat.
Billentyűzethez és egérhez használjon csuklótámaszt, így elkerülhető a csukló túlfeszítése és az ebből eredő fájdalmak.
Laptophoz használjon külső billentyűzetet és állítható laptopállványt, így a képernyő szemmagasságba kerülhet.
Hasznos kiegészítők az üléshez:
Miért jók a dinamikus ülőeszközök (fitball, dynair párna, ékpárna, hengerpárna)?
Apró, folyamatos mozgásokra késztetik a törzsizmokat, így fokozzák az izomtónust.
Segítenek a helyes testtartás felvételében, csökkentik a hát-, nyakfájdalmat, fejfájást, izomgörcsöket.
A porckorong anyagcseréje is javul, mert a mozgás serkenti a folyadékáramlást.
Élénkítik a vérkeringést, segítenek megelőzni a pangó állapotokat.
Az ülőlabda (fitball)
A megfelelő labdaméret kiválasztása kulcsfontosságú – próbálja ki, ha lehet!
Akkor megfelelő, ha ülve a térdszög 95–110 fokos, a talp teljesen érinti a talajt, és a comb enyhén lefelé lejt.
Az ülőlabda nemcsak székhelyettesítő lehet, hanem remek kiegészítő eszköz rövid gyakorlásokhoz is a munkanap során.
Praktikus megoldás lehet a lábon álló labda, amely nem gurul el, így az ülőfelülete nem szennyeződik, és stabilabb tárolást tesz lehetővé.
Fontos azonban, hogy ne üljön egész nap instabil felületen (fitballon vagy dinamikus ülőpárnán), mert a törzsizomzat körülbelül 1 óra után elfárad, és már nem biztosít kellő védelmet a gerinc számára.
Ezért javaslom, hogy:
kb. óránként váltson instabil felületről stabil székre,
kezdetben csak 10–15 percet töltsön a labdán, majd fokozatosan növelje az időtartamot az izomzat alkalmazkodásával párhuzamosan.
Dynair
A dinamikus ülőpárna (más néven dynair) ugyanazokkal a pozitív hatásokkal rendelkezik, mint a fitball:
fokozza a törzsizomzat aktivitását,
javítja az egyensúlyt és a testtartást,
segít megelőzni a nyak-, hát- és derékfájdalmakat,
élénkíti a keringést,
támogatja a porckorongok anyagcseréjét.
Előnye, hogy kisméretű, diszkrét, könnyen hordozható, így akkor is alkalmazható, ha a munkahelyére nem tud vagy nem szeretne ülőlabdát bevinni.
Ha dynair párnát helyez a székre, ne felejtse el újra beállítani a szék magasságát – általában kicsit lejjebb kell engedni, hogy megmaradjon az optimális térdhajlásszög (90–110°), és a talpak a padlón maradjanak.
Helyes ülést biztosító nem dinamikus kiegészítők:
Henger alakú derékpárna: (McKenzie párnának is nevezik)
A háttámla ideális esetben megtámasztja a derekat is. Ha van beépített deréktámasz, és a háttámla függőlegesen állítható, akkor egyénileg beállítható, hogy pontosan az ágyéki gerincszakaszt támassza alá.
Ha nincs beépített deréktámasz, akkor gyógyászati boltokban kapható hengerpárnát javaslok.
A hengerpárnát a derékszakasz mögé kell helyezni, hogy megtartsa a gerinc természetes homorú (lordotikus) görbületét. Ez segít:
megelőzni a derékfájdalom kialakulását,
megtartani a medence optimális helyzetét,
tehermentesíteni a porckorongokat.
Használata különösen hosszan tartó ülés esetén javasolt – nemcsak irodában, hanem autóban is kiváló kiegészítő, hiszen utazás közben is védi az ágyéki gerincet a túlzott terheléstől.
Ékpárna
Ékpárna vagy hengerpárna?
Mind a hengerpárna (deréktámasz), mind az ékpárna hatékonyan segít a derékfájdalom megelőzésében és enyhítésében. A választás főként egyéni kényelmi szempontoktól függ – érdemes mindkettőt kipróbálni, mielőtt eldönti, melyik válik be hosszabb távon.
Hengerpárna:
A derékszakasz mögé helyezve megtámasztja az ágyéki gerinc természetes homorulatát.
Segíti a medence optimális helyzetben tartását, így tehermentesíti a porckorongokat.
Irodában és autóban egyaránt hasznos – különösen hosszabb ülés során ajánlott.
Ékpárna:
Az ék alakú párna magasabb része kerül hátulra, enyhén előre lejt.
Ez a pozíció előrebillenti a medencét, beállítva azt a természetes középhelyzetbe, ami segíti a helyes testtartást.
A szék ülőfelülete legyen vízszintes, és az ékpárna használatakor a széket kicsit lejjebb kell állítani.
Optimalizálja a porckorongok terhelését, így hosszabb ülés esetén is kényelmes és egészséges testhelyzetet biztosít.
Gerincfájdalmak okai
Gerincsérv:
Az ágyéki gerincsérvről itt olvashat
A háti sérvről itt olvashat
A nyaki gerincsérvről itt olvashat
Porckorong kopása
A porckorong kopása (más néven degenerációja) egy természetes, életkori folyamat, amely azonban bizonyos esetekben fájdalomhoz és mozgáskorlátozottsághoz is vezethet.
Mi az a porckorong?
A gerinc csigolyái között rugalmas porckorongok helyezkednek el, amelyek két részből állnak:
egy kívül elhelyezkedő rostos gyűrűből,
és egy kocsonyás, víztartalmú belső magból.
A porckorong fő feladata, hogy csillapítsa a gerincet érő terheléseket, és rugalmas mozgást tegyen lehetővé.
Miért vagyunk reggel magasabbak, mint este?
A porckorongok éjszaka, fekvő helyzetben vizet szívnak magukba, ettől kissé megduzzadnak – emiatt vagyunk reggel néhány milliméterrel magasabbak, és gyakran merevebbnek érezzük a gerincünket.
Napközben, amikor függőlegesen terheljük a testet (pl. ülünk, állunk, mozgunk), a víz kipréselődik a porckorongból, így az ellapul, magassága csökken.
A porckorong öregedése-mi történik?
Ahogy öregszünk, a porckorong:
veszít víztartalmából,
laposabbá válik,
merevebb és kevésbé rugalmas lesz,
romlik az anyagcseréje,
csökken a teherbíró képessége.
Ez az állapot porckorongkopásnak nevezhető – nem feltétlenül kóros, de panaszokat is okozhat.
Miért lesz fájdalmas?
A porckorongban idővel apró repedések keletkezhetnek, és gyulladást kiváltó anyagok szabadulhatnak fel belőle – ez fájdalmat okoz.
Ha a porckorong már nem tudja betölteni a rugalmas lengéscsillapító szerepét, a gerinc instabillá válik az adott szakaszon. Ez azt jelenti, hogy a környező kisízületek túlterhelődnek, ami további fájdalmat okozhat.
A szervezet válasza-stabilizálás
A test természetes módon próbálja kompenzálni az instabilitást: csontkinövéseket (ún. csőröket vagy osteophytákat) kezd képezni, hogy merevítse az érintett szakaszt.
Ezt a folyamatot nevezzük spondylosisnak.
Amikor nem a gerinc az elsődleges ok-belső szervi eredetű derékféjdalom
Nem minden gerincfájdalom mozgásszervi eredetű. Előfordul, hogy a fájdalom forrása egy belső szerv, például:
krónikus gyulladás a bélrendszerben,
nőgyógyászati elváltozások (pl. ciszta, mióma),
vagy más, belső hasi/pelvikus szervi eredetű funkciózavar.
Ezekben az esetekben a fascia (kötőszövetes hálózat) összetapadhat az érintett szerv környezetében. A szerv mozgásterének csökkenése miatt a test a mozgás máshonnan, például a gerincből próbálja „pótolni”.
Ez a kompenzáció a következőket eredményezheti:
az ágyéki csigolyák blokkolódhatnak,
feszesség, beszűkült mozgás és
derékfájdalom jelenhet meg – még akkor is, ha a kiváltó ok nem a gerincben van.
Ezért fontos, hogy tartós vagy visszatérő panaszok esetén ne csak a tünetet, hanem a teljes embert vizsgáljuk, beleértve az esetleges szervi eredetű összefüggéseket is.
A fájdalom megelőzése és csökkentése-néhány alapelv, ami hosszútávon is működik:
A mozgásszervi fájdalmak kialakulása gyakran hosszú, észrevétlen folyamat eredménye. A jó hír, hogy tudatos odafigyeléssel és rendszeres mozgással sokat tehetünk a megelőzésért, illetve a már meglévő panaszok enyhítéséért is. Íme a legfontosabb alapelvek:
Rendszeres, helyesen végzett sportmozgás és lazítás (nyújtás, mobilizációk)
A rendszeresen végzett sporttevékenység segít:
megőrizni az ízületek mozgástartományát,
csökkenteni az izomfeszültséget,
serkenteni a keringést,
javítani a testtartást és közérzetet.
Átmozgató, erősítő, nyújtó gyakorlatok
A célzott gyakorlatok segítségével:
átmozgatjuk a gerinc ízületeit,
oldjuk a merevséget,
erősítjük és nyújtjuk a gerinc körüli izomzatot,
enyhítjük vagy akár meg is szüntethetjük a fájdalmat.
A helyes testtartás megtartása a nap során és az ülés gyakori megszakítása
A statikus testhelyzetek (pl. ülés) gyakori megszakítása kisebb felállálásokkal, sétával és az ismétlődő mozdulatok (pl. egerezés, emelés) miatt kiemelten fontos, hogy ügyeljünk az ergonómiára és a gerincünk helyes terhelésére.
Az ergonómiai elvek betartása
Az ergonómia nem luxus, hanem a gerinc védelmének alappillére. Figyeljünk például:
a helyes ülésre,
a megfelelő emelési technikákra,
és a munkakörnyezet optimális beállítására.
A gerinccsatorna szűkület (latinul: stenosis) egy olyan állapot, amelyben a csigolyák közötti tér beszűkül, és nyomás alá kerülhetnek az ideggyökök, amelyek az alsó végtagok felé futnak. Ez az állapot leggyakrabban az ágyéki (deréktáji) szakaszon fordul elő.
Hogyan alakul ki?
A stenosis általában évek, akár évtizedek alatt fejlődik ki – lassan, fokozatosan. Ennek hátterében állhat porckorongkopás, csigolya-összecsontosodás, vagy egyéb degeneratív elváltozások, amelyek beszűkítik a gerinccsatornát.
Jellegzetes tünetek:
A beteg néhány száz méter séta után meg kell, hogy álljon,
mert a dereka fájni kezd,
a lábai elgyengülnek, esetleg zsibbadnak.
Rövid pihenés után a panaszok enyhülnek, de a járás csak korlátozott távolságra válik ismét lehetővé.
A panaszokat gyakran előrehajlás enyhíti, mert ez a testhelyzet növeli a gerinccsatorna terét.
Ez az állapot jelentősen befolyásolhatja a mindennapi életet, korlátozhatja a mozgást és az önállóságot – ezért érdemes már a korai jeleknél szakemberhez fordulni.
Ez a tünet hasonlít az érszűkület tünetéhez, de el lehet különíteni:
-Gerinc eredetnél a lábháton kitapintható az ér, az érszűkületnél nem,
-a gerincbetegeknél a biciklizés nem váltja ki a tüneteket, de az érszűkületeseknél igen,
-1-2 kg súly cipelése érszűkületeseknél nem probléma, de gerinccsatorna szűkületnél igen.
Gerinccsatorna szűkületet okoz még a csigolyaelcsúszás is.
A csigolyaelcsúszás
A csigolyaelcsúszás során a gerinc egyik csigolyája elmozdul a másikhoz képest. Leggyakrabban az L5-ös csigolya csúszik előre.
Típusai:
Anterolisthesis – előrefelé történő elcsúszás
Retrolisthesis – hátrafelé történő elmozdulás
Lehetséges tünetek:
Sokszor panaszmentes, csak véletlenül derül ki
Derékfájdalom, amely hátrahajlásra fokozódik
Alsó végtagba kisugárzó fájdalom
Hosszabb állás után fokozódó panaszok
Terápia:
Stabilizáló, izomerősítő gyógytorna (speciálisan csigolyaelcsúszásra összeállítva)
Helyes testtartás tanítása állásban és járás közben
Ergonómiai tanácsadás (ülés, emelés, munkakörnyezet)
Sportmozgás felülvizsgálata, szükség esetén módosítás
Kisízületi fájdalom
Oka: a gerinccsigolyák közötti kisízületben az ízületi belhártya becsípődik, gyakran egy hirtelen, rossz mozdulat miatt.
Tünetek:
Erős, lüktető, helyi fájdalom a gerinc egyik oldalán (1–3 harántujjnyira)
Kényszertartás: a beteg nem tud kiegyenesedni
Német nyelvterületen „Hexenschuss”-nak nevezik
Terápia
Manuálterápia mozgásszervi vizsgálat után
Mobilizáció, nem hirtelen, hanem légzéssel összehangolt, lassú mozdulatokkal
Izomfájdalmak
Gyakori okai:
Túlerőltetés, rossz mozdulat
Helytelen ülés, állás, egyoldalú terhelés
Gerincproblémákhoz reflexesen kapcsolódó izomfájdalmak
Jellemző panasz:
A Négyszögű ágyékizom (quadratus lumborum) fájdalma
Erős, húzó derékfájdalom, kisugározhat farba, lágyékba
Kezelés:
A csontritkulás
A csontritkulás a csontok mennyiségi és minőségi romlása, amely során a csont veszít sűrűségéből, szilárdságából, így könnyebben törik.
Súlyosabb esetben:
csípőtáji törések fordulnak elő gyakrabban,
ezt pedig gyakran csigolya-összeroppanásos törés követi, főként az ágyéki vagy háti szakaszon.
Mi okozza a csontritkulást?
A leggyakoribb ok a változó kor utáni hormonális változás, főként nőknél. A csökkenő ösztrogénszint hatására a csontvesztés felgyorsul.
Fontos szerepe van a D-vitamin és a kalcium megfelelő bevitelének és felszívódásának:
A kalcium (Ca) a csontok legfontosabb ásványi anyaga, a szilárdság alapja.
A D3-vitamin segíti:
a kalcium felszívódását a bélből,
annak beépülését a csontokba,
valamint a felesleges kalcium kiválasztását is szabályozza.
D-vitamin hiány esetén a kalcium nem hasznosul megfelelően – ez is csontritkuláshoz vezethet.
Milyen tünetekkel járhat?
A csontritkulás kezdetben tünetmentes lehet, de idővel:
megváltozik a testtartás – a hát fokozatosan púpossá válik,
fájdalmak jelentkeznek a nyaki, háti, deréktáji szakaszon,
csökkenhet a testmagasság,
előfordulhatnak csigolyatörések, akár egy banális mozdulatra is.
A csontritkulás kialakulásában több tényező is szerepet játszhat. Ezek egy része megelőzhető, más része életmóddal, mozgással és célzott terápiával jól kezelhető.
Hajlamosító tényezők:
Mozgásszegény életmód
A mozgás hiánya csökkenti a csontok terhelését, ami gátolja a csontépítést.
Ajánlott mozgásformák:
gyógytornász által összeállított speciális gyakorlatsor,súlyzós gyakorlatok
úszás,
gyaloglás,
nordic walking
Helytelen táplálkozás
- szénsavas üdítők fogyasztása,
- túlzott kávébevitel,
- alacsony kalcium- és D-vitamin-bevitel.
Törekedjünk a kiegyensúlyozott, kalciumban gazdag étrendre (pl. tejtermékek, zöld leveles zöldségek), és a D-vitamin pótlására – különösen télen
Hormonális változások nőknél
A menopauzát követően csökken az ösztrogénszint, ami gyorsítja a csontvesztést. Fontos a rendszeres szűrés és a megfelelő kalcium- és D-vitamin-bevitel.
Hosszú távú gyógyszerszedés, különösen szteroid tartalmú készítmények esetén.
Csigolyaösszeroppanás
Előrehaladott csontritkulás esetén már kisebb behatás (pl. elesés vagy nehéz tárgy emelése) is csigolyaösszeroppanáshoz vezethet.
Tünetek:
Erős, helyi fájdalom a gerinc egy pontján,
Nyomásérzékenység,
A fájdalom légzésre fokozódik, öv-szerűen kisugározhat a törzsbe,
Fekvéskor enyhül, de mozgásra erősödik,
Súlyosabb esetben: alsó végtagba sugárzó fájdalom, gyengeség, mozgáskorlátozottság.
Kezelés:
Fájdalomcsillapítás,
Fűző használata néhány napig,
Súlyos esetben műtét: a csigolyát feltöltik csontcementtel, szükség esetén fémes stabilizálást is végeznek (vertebroplasztika/kyphoplasztika).
Mozgásterápia a gyógyulási szakaszban:
Fasciatechnikák,
Gyógytorna, célzottan az érintett szakasz tehermentesítésére és stabilizálására.
Csigolyaív-szakadás (spondylolisis), melynek következménye a csigolyaelcsúszás (spondylolisthesis)
A csigolyaív-szakadás gyakori (főleg bizonyos sportágaknál, ahol sok a csavarás, a gerincnyújtás) és sokszor tünetmentes.
Oka nem ismert.
Ha a felső csigolyatest az alsón elcsúszik csigolyaelcsúszásról beszélünk. Ennek mértéke különböző lehet. Az esetek túlnyomó részében az L5-ös (utolsó ágyéki) csigolya előre csúszása jellemző.
A csigolya elcsúszhat előre felé (anterolisthesis) és hátrafelé (retrolisthesis)
Tünetei:
- Előfordul, hogy panaszmentes.
- Derékfájdalom, mely hátrahajlásra fokozódik
- Kisugárzó fájdalommal járhat az alsó végtagba
- Hosszú ideig tartó állásra kialakulhat, fokozódhat a fájdalom
Terápia:
- izomerősítő-stabilizáló gyógytorna. A gyógytorna célja a további elcsúszás megakadályozása. Fontos, hogy gyógytornász állítsa össze a gyakorlatokat, hiszen a csigolyaelcsúszás miatt speciális gyakorlatsor szükséges.
- helyes testtartás megtanítása. Különösen fontos a helyes testtartás álló helyzetben és járáskor, hiszen ezek a vertikális testhelyzetek váltják ki, illetve fokozzák leggyakrabban a fájdalmat.
- ergonómiai tanácsok (ülés irodában, autóban, helyes emelés stb.) Csigolyaelcsúszás esetén az ergonómiai elvek nem teljesen azonosak a derékfájdalommal rendelkezők számára ajánlottakkal.
- ha sportol, az adott sportmozgás kiértékelése a probléma szemszögéből. Cél: a kedvelt sportmozgás ne fokozza az elcsúszást és a fájdalmat.
Becterew kór=SPA
A Becterew-kór, más néven spondylitis ankylopoetica (röviden: SPA), egy autoimmun eredetű, gyulladásos gerincbetegség, amely a gerincoszlop fokozatos elcsontosodásával és elmerevedésével jár. A betegség előrehaladtával kialakulhat a jellegzetes, úgynevezett „bambusznád gerinc”, amikor a gerinc elveszíti rugalmasságát.
Kiket érint?
Főként fiatal férfiaknál jelentkezik (20–40 év között).
Az ok pontosan nem ismert, de öröklött hajlam és környezeti tényezők is szerepet játszhatnak a kialakulásában.
Tünetei:
A betegség alattomosan, lassan kezdődik.
Kezdetben csak derékfájdalom jelentkezik – gyakran ez az egyik első tünet.
A fájdalom nyugalomban is fennáll, különösen éjszaka vagy hajnali órákban, és mozgásra enyhül – ez fontos ismertetőjegy!
A gyulladás érintheti:
a keresztcsonti (SI) ízületet,
a nagyízületeket (pl. csípő, térd),
szemhártyát (iridocyclitis),
beleket (pl. hasmenéses panaszok formájában),
ritkán aorta-billentyűt is.
Jellemzői:
A gerinc fokozatos elmerevedése – mozgástartománya csökken.
Fokozott gerincgörbületek:
háti (púposodás),
nyaki (előrebillenés).
Degeneratív elváltozások a nagyízületekben.
Gyakran csontritkulással társul.
Becterew-kór jelenleg nem gyógyítható, de jól karbantartható és a beteg életminősége jelentősen javítható, ha a kezelést időben elkezdik.
-Gyulladáscsökkentő gyógyszeres kezelés
A gyulladás mérséklése segít a fájdalom és a merevség csökkentésében.
- A szakirodalomban megoszlanak a vélemények arról, hogy tünetmentes időszakban is szükséges-e gyógyszeres kezelés – ezt minden esetben az orvossal közösen kell eldönteni.
-Gyógytorna
A mozgásterápia célja a gerinc mozgékonyságának fenntartása, különösen:
minden irányú mozgások (hajlítás, nyújtás, forgatás) rendszeres gyakorlása,
légzőgyakorlatok, mivel a mellkas mozgása is beszűkülhet,
testtartásjavítás, a deformitások megelőzése érdekében.
A gyógytorna rendszeres végzése döntően befolyásolja a hosszú távú állapotot.
Testtartás javítás
Sokan szeretnének a tartásukon változtatni, azonban azzal kevesen vannak tisztában, hogy a testtartást mennyi minden befolyásolja.
Lehet, hogy próbálkoznak magukat „kihúzni” de valahogy csak pár pillanatra sikerül. Soha nem szabad magunkat hibáztatni, hiszen számos oka lehet annak, hogy így tartjuk magunkat. Keressük meg ezeket az okokat, melyek a mi tartásunkat befolyásolhatják és próbáljunk meg ezeken célzottan változtatni!
Ezek a következők:
- Az izomzatunk állapota (erős, gyenge, feszes)
- A minket érő stressz mértéke óriási hatással van (külső-, belső stressz)
- A belső szerveink állapota (meglévő vagy már lezajlott betegségek)
- Milyen és mennyi gyógyszert szedünk, azt milyen időközönként?
- Mennyit pihenünk, milyen az alvásminőségünk?
- Mennyit mozgunk és milyen mozgásformát végzünk?
- Milyen terhelés ér minket nap mint nap (pl. ülő vagy álló munkánk van)?
- Milyen minőségű táplálékot fogyasztunk?
- Mennyi folyadékot iszunk (hidratáltak vagyunk-e)?
- Milyen a szemünk?
- Milyen az egyensúlyom?
- Van-e bokasüllyedésem és/vagy bokainstabilitásom?
A megváltozott tartáshoz vezethet a fentiekből egy ok is, vagy akár egyidőben több ok is fennállhat.
Ne ijedjünk meg attól, ha szinte mindegyik pontnál találunk kis javítani valót. Az ember nagyon összetett pszicho-bio-szociális lény, akire nagyon sok minden hatással van. De ha ezeket átlátjuk, megértjük és tudunk, merünk változtatni, nagyon szép eredményeket érhetünk el: az egészségünk, közérzetünk terén olyan pozitív változásokat tapasztalhatunk, mely után a testtartásunk szinte könnyedén javítható. A fenti okok oda-vissza hatnak egymásra, így például az izmaink állapotát nagyban befolyásolja a megfelelő folyadékfogyasztás, az ülő életmód, a stressz, a bokasüllyedés stb.
Ezért mielőtt hozzákezdünk a tartáskorrekcióhoz, tisztáznunk kell azt, hogy a fenti tényezőkkel hogyan állunk?
