Porckorongsérvtől

A köznyelvben gyakran „gerincsérvként” emlegetjük, de orvosi megnevezése: porckorongsérv.

Hogyan épül fel a porckorong?

A porckorong két részből áll:

  • Külső rostos gyűrűből (anulus fibrosus): nagy szakítószilárdságú, rostos porc, ez tartja helyén a belső magot.

  • Belső kocsonyás magból (nucleus pulposus): képlékeny, az üvegporchoz hasonló anyag, amely a rugalmas mozgást segíti.

Mi a porckorong feladata?

A porckorong feladata: a gerincet érő nagyobb behatások csillapítása

Napszakonkénti változások a porckorongban:

  • Éjszaka vizet szív magába.

  • Napközben a terhelés hatására ez a víz távozik.

  • A porckorong magassága csökken – ez a testmagasság ideiglenes csökkenéséhez is vezethet.

  • A nap folyamán a gerinc mozgástartománya nő.

A gerinc minden szakaszán kialakulhat porckorongsérv (gerincsérv)?

Elvileg igen, gyakorlatilag leggyakrabban az ágyéki és a nyaki szakaszon fordul elő. A háti szakaszon ritkább, mivel azt a bordakosár stabilizálja, így kevésbé mozgékony.

Melyek a gerincsérv tünetei?

A leggyakoribb tünet az erős derékfájdalom, amely kisugározhat az alsó végtagba. Ez a következő formákban jelentkezhet:

  • Fájdalom, zsibbadás a combban, bokáig, akár lábujjakig terjedően.

  • Fájdalmas és beszűkült mozgástartomány a deréktájon.

  • Feszes, görcsös izmok a derékszakaszon.

Súlyosabb esetben előfordulhat:

  • A láb mozgásainak gyengülése,

  • Vizelési vagy székletürítési zavar,
    ezek már műtéti beavatkozást igényelhetnek.

Hogyan alakul ki a gerincsérv?

A gerincsérv kialakulása a porckorong természetes öregedési folyamatával kezdődik, ami már a 20-as éveink végén elindul:

  • A porckorong víztartalma csökken.

  • Anyagcseréje romlik.

  • Berepedések keletkeznek a rostos gyűrűkben.

  • A rugalmasság és teherbírás csökken.

Ezáltal a porckorong sérülékenyebbé válik. Hirtelen rossz mozdulat, nagyobb megterhelés, vagy hosszan fennálló helytelen testtartás miatt a porckorong belső anyaga kitüremkedhet, és átszakíthatja a külső rostos gyűrűt – ez a porckorongsérv.



Fontos tudni: önmagában nem a porckorong „kopása” okozza a sérvet

Ahogy öregszünk, a porckorong természetes módon veszít a víztartalmából – ez az öregedés normális része, és önmagában még nem okoz porckorongsérvet.

A sérv kialakulásához rendszerint nagy fizikai megterhelés vagy hosszú időn át tartó, egyoldalú terhelés szükséges.
Ez lehet például:

  • helytelen ülőpozíció,

  • rossz testtartás,

  • vagy akár tartós lelki/mentális stressz, ami izomfeszüléshez és mozgásbeszűküléshez vezethet.

A gerincsérv fokozatai

  • Protrusio: a porckorong enyhén bedomborodik a gerinccsatornába, de még visszahúzódhat.

  • Hernia (sérv): a porckorong kitüremkedik, és áttöri a hosszanti szalagot, már nem húzódik vissza.

  • Kiszakadt sérv: a porckorong egy darabja teljesen leszakad, és akár el is vándorolhat a gerinccsatornában.

Mi történik, ha kiszakad a porckorong?

A leszakadt darab átjut a hosszanti szalagon, majd eltávolodik az eredeti helyétől. A tünetek attól függenek, hol helyezkedik el ez a darab, és milyen idegeket érint.

Jó hír, hogy kiszakadt sérv esetén sem mindig szükséges a műtét – a szervezet falósejtjei (makrofágok) képesek lehetnek lebontani az idegen anyagot.

Mikor van szükség gerincsérv műtétre?

Műtétet általában akkor javasolnak, ha:

  • súlyos, bénulásos tünetek jelentkeznek,

  • állandó, elviselhetetlen fájdalom áll fenn,

  • vizelési vagy székelési zavar alakul ki,

  • vagy a konzervatív kezelés hatástalan, és a fájdalom jelentősen rontja az életminőséget.

Hogyan diagnosztizálható a gerincsérv?

A legpontosabb képet az MRI (mágneses rezonancia) vizsgálat adja, mivel ez a technika lágy szöveteket is jól megjelenít – így a porckorong állapota is pontosan látható.

Milyen tornát végezzek gerincsérv esetén? Menjek gerinctornára?

A „gerinctorna” általában olyan gyógytornász által vezetett mozgásprogram, amely főként kopásos problémákra van összeállítva.

Ha porckorongsérved van, és tüneteket is okoz, akkor mindenképp egyénre szabott mozgásprogramra van szükséged!

A McKenzie-terápia lényege, hogy a terapeuta megkeresi azt a mozgásirányt, amely csökkenti a fájdalmat – ezt az irányt kell követned, a többit pedig kerülni.
Ha a tünetek már megszűntek, és a tesztek is negatívak, akkor fokozatosan visszatérhetsz az általános gerinctornához.

Fontos: minden mozgásprogramot szakember felügyelete mellett, rendszeres kontrollal és visszajelzéssel érdemes végezni.

Visszatérhet-e a gerincsérv?

Igen, előfordulhat, ha a gyógyulás után nem változtatunk azokon a tényezőkön, amelyek a sérvet eredetileg kiváltották. Ilyenek például:

  • tartós, egyoldalú fizikai terhelés (pl. helytelen ülés, rossz testtartás),

  • hosszú ideje fennálló stressz vagy lelki megterhelés.

Sokan félnek a mozgástól a fájdalom miatt – pedig a mozgás elkerülése gyakran a gyógyulás egyik legnagyobb akadálya.

A cél a:

  • fájdalommentes, aktív élethez való visszatérés,

  • akár a sportolás, szabadidős tevékenységek újraélése is.

Ehhez sok esetben szükség van:

  • gyógytornász támogatására, aki személyre szabott, biztonságos mozgásprogramot állít össze,

  • és mentálhigiénés szakember segítségére, aki segít oldani a félelmeket, szorongásokat a mozgással kapcsolatban.

A teljes felépüléshez nemcsak a test, hanem a lélek gyógyulása is fontos – a mozgásba vetett bizalom helyreállítása elengedhetetlen.

Belső szervi problémától

Belső szervi probléma is okozhat derékfájást

A testünk belső szerveit egy vékony, rugalmas kötőszövetes hártya – úgynevezett fascia – burkolja be. Ezek a szervek állandó, apró mozgásban vannak, ami elengedhetetlen a megfelelő működésükhöz.

Ha egy szerv megbetegszik vagy túlterhelődik, ez a mozgás lecsökken vagy akadályozottá válik. Ilyenkor az idegrendszer úgy próbálja segíteni a szervet, hogy a test más területein – például a gerinc bizonyos szakaszain – csökkenti a mozgást. Ez a folyamat ún. csigolyablokkok kialakulásához vezethet, vagyis a gerinc érintett szakasza merevvé válik, mintha „beragadna”.

A blokkolt gerincszakasz körüli izmok erre reagálva befeszülnek, ami fájdalomhoz vezethet – gyakran épp a derék területén.

Ha rendszeresen úgy érezzük, hogy „ki kéne roppantani” a derekunkat, és ez az érzés visszatérően jelentkezik, érdemes felmerüljön a belső szervi ok lehetősége is.

Mely belső szervek okozhatnak deréktáji fájdalmat?

A leggyakrabban érintett szervek, amelyek hátterében derékfájdalom állhat:

  • vastagbél,

  • húgyutak, vese,

  • méh, petefészek (nőknél),

  • prosztata (férfiaknál).

A sok, helytelen üléstől

Hogyan működik a gerinc ülés közben?

A deréktáji (ágyéki) gerinc természetes helyzete enyhén homorú. Ez a homorulat – valamint a gerinc szalagjai – segít stabilan megtartani a porckorongokat a csigolyák között.

Amikor a gerinc mozog, a csigolyák között elhelyezkedő porckorongok is elmozdulnak.

  • Előrehajláskor a porckorong hátrafelé, a gerinccsatorna irányába mozdul,

  • hátrahajláskor pedig előre, a hasüreg felé.

Ez az apró, rugalmas mozgás természetes, és elengedhetetlen a gerinc mozgékonyságához.

Milyen hatása van a helytelen, görnyedt ülésnek?

Amikor görnyedten ülünk, és a derekunk domború helyzetbe kerül, a csigolyák hátulsó része kinyílik, és a porckorong hátrafelé, a gerinccsatorna irányába mozdul el.

Ha ezt a testhelyzetet hosszú időn keresztül, akár évekig fenntartjuk, előfordulhat, hogy a porckorong nem tud visszatérni eredeti helyére. Ez pedig megnöveli a porckorongsérv kialakulásának esélyét.

Miért fáj a derekam a helytelenül beállított széktől?

Mi történik, ha hosszú ideig görnyedten ülünk?

Ha huzamosabb ideig görnyedten tartjuk a derekunkat, a csigolyák közötti porckorongok hátrafelé kitüremkedhetnek a gerinccsatorna felé. Ez a kitüremkedés nyomhatja a gerincvelőt vagy az alsó végtagokba kilépő idegeket – ezt nevezzük porckorongsérvnek.

Erre a problémára elsősorban a McKenzie-technika alkalmazása ajánlott, amely speciális tornagyakorlatokon keresztül segíti a porckorong helyzetének javítását és a fájdalom csökkentését.

A tartósan domború testtartás nagy terhelést ró a deréktáji izmokra is. Ezek az izmok befeszülnek, fájdalmassá válhatnak, sőt kisugárzó fájdalmat is okozhatnak. Az itt elhelyezkedő izomréteg alatt található a vese, amelyet – mint minden szervet – kötőszövet (fascia) vesz körül. Ez a fascia kitüremkedhet az izmok között, kellemetlen, szúró vagy tompa fájdalmat okozva.

Sokan ezt úgy érzik, „mintha a vesém fájna” – ez gyakran nem vesebetegség, hanem mechanikai ok, ami fascia technikákkal jól kezelhető, például az FDM-módszerrel.

A hosszan tartó ülés hatással  van a belső szervekre:

A tartós ülés:

  • összenyomja a beleket és a medencefeneket,

  • korlátozza a rekeszizom mozgását,

  • ez pedig hozzájárulhat emésztési problémák,

  • vizelettartási zavarok,

  • vagy akár aranyér kialakulásához.

Szervi probléma is okozhat derékfájást

Ha egy belső szerv megbetegszik vagy tartósan túlterhelődik, az agy az adott szerv beidegzéséért felelős gerincszakaszt „blokkolja”, vagyis csökkenti annak mozgását.
Ez a blokk fájdalmat okozhat a deréktájon, és jelentkezhet az az érzés is, hogy „jó lenne kimozgatni” vagy „kiroppantani” a derekat.

A deréktáji fájdalom mögött állhat többek között:

  • a vastag- vagy vékonybél,

  • a vese,

  • illetve a nemi szervek (nőknél és férfiaknál egyaránt) megbetegedése is.

Hogyan előzhetem meg a derékfájdalmat?

  • Fontos a helyesen beállított irodabútor: szék, asztal, monitor – ez az irodai ergonómia alapja.

  • Hasznos lehet a dinamikus ülés, például nagy labdán vagy instabil ülőpárnán.
    Ezeket azonban nem ajánlott egész nap használni – a törzs izmainak is kell a pihenés. Célszerű félóránként vagy óránként stabil székre váltani.

  • Mozogjon gyakran! Álljon fel, sétáljon pár lépést, ha teheti, telefonáljon séta közben is.

Mit tehetek, ha már fáj a derekam?

A fájdalom eredete sokféle lehet – a pontos megállapítás orvosi diagnózis és speciális mozgástesztek, valamint lágyrészvizsgálat segítségével történik.

A kezelés fontos része a megfelelő irodai munkakörnyezet kialakítása, hiszen ez:

  • segít fenntartani a terápia eredményét,

  • és megelőzi a kiújulást.

Természetesen sok más tényezőt is figyelembe kell venni a derékfájdalom kezelésében és megelőzésében.
Erről bővebben itt olvashat:

TESTTARTÁSKORREKCIÓ <

Sok hajlással járó munka miatt

A gyakori hajolgatás miatt a gerinc hátsó részén elhelyezkedő izmok és stabilizáló szalagok meggyengülhetnek.
Ez az állapot túlterheli a hátizomzatot, és hosszú távon akár ágyéki porckorongsérvhez is vezethet.

Miért terhelődik túl a gerinc hajlással járó munka közben?

Az előrehajlás a gerinc természetes mozgása, azonban ha ezt a mozdulatot rendszeresen, erőkifejtéssel (például emeléssel, hajolva végzett munkával) végezzük, a gerinc fokozott terhelésnek van kitéve.

Ennek következménye lehet:

  • ízületi fájdalom,

  • izomfájdalom,

  • vagy akár a gerincsérv kialakulása is.

Ezért fontos a helyes testtartás, a megfelelő technikával végzett emelés, és a gerinc védelmét segítő mozgásformák beépítése a mindennapokba.

Előrehajlás során a csigolyák hátsó részét nyitjuk és nyomjuk kifelé a porckorongot hátrafelé a gerinccsatorna felé. A hátsó lágyrész struktúrák idővel meggyengülnek és a porckorong kitüremkedik a csigolyák közül. A gerinc hajlított helyzetében az izmok nem tudnak hatékonyan működni és főként a derék és a háti szakasz túlterhelődik.

Erre egy érdekes példa volt egy úr, aki tehénfejő gépekkel dolgozott. Nagyon sokat kellett hajolgatni és elég erős fájdalmakkal érkezett hozzám. Megértette, hogy a helytelen kényszertartásban végzett munka terheli őt túl. Kilazítottam a befeszült lágyrészeket, majd megbeszéltük, milyen testhelyzettel tudná helyettesíteni az eddig megszokottat. Ezt alkalmazta is, és sokkal jobban érezte magát utána.

Hogyan előzhetem meg a sok előrehajlásból eredő fájdalmat?

Végig kell gondolni, hogy az adott munkamozdulatot hogyan lehetne a gerinc szempontjából biztonságosabban kivitelezni.

Nehéz súly emelése egyenes gerinccel kell, hogy történjen. A térdízületre is figyelve, hajlítva a térdeket, hátratolva a medencét egyenes törzzsel kell előre dönteni, majd a súlyt magunkhoz minél közelebb emelve egyenes törzzsel felegyenesedni.

Mit tehetek, ha már bekövetkezett a baj?

Attól függően változik a kezelés, hogy mely struktúrából érkezik a fájdalom.
Ha lágyrész, izomfájdalom az oka: lágyrésztechnikák, fascia-és izomtechnikákat ajánlok: FDM
Ha a porckorongból érkezik a fájdalom: A Mckenzie technika a leghatékonyabb.
Ha kisízületi blokk: manuálterápia segíthet.

Az alvópozíciótól

Mi történik a gerincünkkel a nap folyamán?

Éjszaka, amikor vízszintes testhelyzetben pihenünk, a porckorongok – mint egy szivacs – vizet szívnak magukba, ettől kissé megduzzadnak.
Reggelre emiatt akár 1–2 centiméterrel magasabbak is lehetünk, mint este.

Napközben, a függőleges terhelés (állás, ülés, mozgás) hatására a porckorongból fokozatosan kipréselődik a folyadék, emiatt ellapul, a gerinc pedig rugalmasabbá válik.

Miért sérülékenyebb a gerinc reggel?

Mivel a porckorong éjszaka vízzel telítődik és megduzzad, a reggeli órákban:

  • a gerinc merevebb,

  • a porckorong nagyobb nyomás alatt van,

  • így sérülékenyebb is.

Ezért fordul elő gyakran, hogy egy hirtelen vagy rossz mozdulat éppen reggel okoz porckorongsérvet.

Fontos: az ilyen sérülések nem véletlenszerűen történnek – mindig van valamilyen előzmény: hosszabb ideje fennálló túlterhelés, rossz testtartás vagy elhanyagolt mozgáshiány.

Aki rendszeresen odafigyel a gerince védelmére, annál jóval kisebb az esélye, hogy egyetlen rossz mozdulat problémát okozzon.

Miért káros a hirtelen felülés?

Amikor lendületből ülünk fel háton fekvésből, a mozdulattal hirtelen kinyitjuk a csigolyák hátsó részét, ami azt jelenti, hogy a porckorong hátrafelé mozdul el – épp a gerinccsatorna irányába.

Ekkor nagy nyíróerők hatnak a gerinc alsó szakaszára, ami idővel túlterheléshez, sőt akár porckorongsérvhez is vezethet.

Ha mindez reggel történik, amikor a porckorong még vízzel telített, duzzadt és a gerinc merevebb, akkor a sérülés könnyebben bekövetkezik.

Ügyeljen a helyes felkelésre!
Ennek lépései:

-forduljunk arra az oldalunkra, ahonnan le tudunk majd szállni az ágyról.
-hajlítsuk be a térdeinket.
-alul lévő kezünket tegyük a fejünk alá,
-felül lévővel támaszkodjunk magunk előtt.
-kilégzéskor toljuk fel magunk a karokkal
-és lógassuk le a lábakat az ágy szélén, vagy tegyük talpra.
-ezután térdeinkre támaszkodva enyhén homorítva a derekat álljunk fel

Milyen alvó pozíció segít, ha fáj a derekam?

A gerinc szempontjából az oldalt fekvő helyzet a legtehermentesebb.

A lábakat húzzuk fel has felé. Tegyünk a lábaink közé egy nagy párnát (ami a lábszárat is alátámasztja), hogy a felül lévő lábat megtartsuk vízszintesen (a medence síkjában). Közben ügyeljünk a nyakunkra is: akkora párna legyen a fejünk alatt, ami kitölti a vállunk és a fülünk közti rést, tehát ne forduljon előre a vállunk.

A maximális tehermentes helyzet a derék számára az ún. Z fekvés. Ez ajánlott egy akut, hirtelen jelentkező erős fájdalom esetén is pihenésre.

Háton, a lábak alátámasztva annyira, hogy a combok függőlegesek, a lábszárak vízszintesek legyenek.

Milyen fekvőhelyzet a legkíméletesebb a deréknak?

Amelyik a legjobban esik, a legkényelmesebbnek érződik. Attól is függ, ki melyik pozíciót kedveli a leginkább. 
Háton fekvésben, ha a matrac túl puha, előfordulhat, hogy a derék megsüllyed és fájdalmassá válik.
Ilyenkor segíthet, ha:

  • a térdhajlat alá egy nagyobb párnát helyezünk – ez lesimítja a derekat az ágyhoz, és tehermentesíti az ágyéki szakaszt,

  • a fej alá pedig elegendő egy lapos párna, hogy a nyaki gerinc a háti gerinc folytatásában maradjon (ne emelkedjen ki vagy essen hátra a fej)

De egy keményebb matracon a hátonfekvés pihentető pozíció lehet, különösen talpra húzott vagy alátámasztott lábakkal. 
 

A hason fekvés általában a fájdalmas deréknak megterhelő. 

Az oldalt fekvés – különösen keményebb matracon -kényelmes lehet, különösen ha a lábak közé egy nagyobb párnát helyezünk, hogy elkerüljük a derékra ható rotációs hatást. 

A helytelen emeléstől

Miért „veszélyes” előrehajolt testhelyzetből nagyobb súlyt emelni?

Ha előrehajolt testhelyzetből (görbe háttal és derékkal) emelünk fel valamit, könnyen megsérülhet a gerincünk. A helytelen emelés következménye lehet:

  • izomhúzódás,

  • vagy porckorongsérv.

Ezzel szemben a helyesen kivitelezett emeléstechnika segít megelőzni a derékfájdalmat és a gerincsérülést.

Ez természetesen nagyobb súly emelésére vonatkozik, amihez nem vagyunk hozzászokva, a mozgatórendszerünk, izomrendszerünk nincs felkészülve erre a mozdulatra.

Miért sérülékeny a gerinc helytelen emelés közben?

A gerincoszlopot szalagok és izmok stabilizálják, a csigolyák között pedig porckorongok helyezkednek el.
Ezek a porckorongok kis elmozdulásra képesek, hogy a gerinc rugalmasan tudjon mozogni – de normál esetben vissza is térnek a helyükre.

Ha viszont valaki domború háttal emel nagy súlyt, a következő történik:

  • a csigolyák hátulsó része kinyílik,

  • a porckorong hátrafelé mozdul,

  • a derék- és hátizmok nem tudnak hatékonyan dolgozni, mert „túlnyúlt” pozícióban vannak,

  • a gerincre aránytalanul nagy teher nehezedik.

Ennek következménye lehet:

  • izomhúzódás,

  • porckorong-kitüremkedés vagy

  • gerincsérv.

Hogyan előzzem meg a helytelen emelésből eredő derékfájdalmat?

Ügyeljen arra, hogy nehéz tárgyat a megfelelő technikával emelje fel:
A helyes emelés menete:

-Tartsa egyenesen a törzsét!
-Guggoljon le!
-Tartsa magához minél közelebb a megemelendő tárgyat!
-Vegyen egy mély lélegzetet!
-A levegőt bent tartva egyenes gerinccel álljon fel!

A helytelen edzéstől

Miért lehet káros a rosszul végzett erősítő gyakorlat?

Ha az erősítő gyakorlatokat nem megfelelő testtartással vagy nem megfelelő technikával végezzük, az jelentősen megterhelheti az ágyéki gerincet.

Ez a következő területeken okozhat problémát:

  • kisízületek (a csigolyák közötti kis mozgó ízületek),

  • porckorong,

  • ágyéki izomzat.

A helytelen terhelés eredménye lehet:

  • fájdalom,

  • izomhúzódás,

  • vagy porckorongsérv – főleg, ha a hibás kivitelezés hosszabb ideig ismétlődik.

Gyakori hiba: helytelen hasizom-erősítés

Mikor terhelődik túl az ágyéki gerinc hasizomgyakorlat közben?

Egy tipikus hiba az egyenes hasizom erősítésénél történik, amikor:

  • a lapocka alsó csücske is felemelkedik a talajról,

  • vagyis teljes felülést végzünk, nem csak „hasprés” jelleggel.

Ilyenkor a mozdulatot nem a hasizom végzi el, hanem a mély csípőhajlító izom (iliopsoas) húzza fel a törzset.
Ez a mozdulat nyíróerőt fejt ki az ágyéki gerincre, ami hosszú távon fájdalmat vagy porckorongproblémát is okozhat.

A korrekt egyenes hasizom erősítés során, háton fekvésből, tarkóra tett kézzel, csak addig emelkedjünk fel, amíg maximum a lapockánk alsó csücske elemelkedik. Ekkor maximális a hasizom működés.

A statikus hasizom gyakorlatoknál is súlyosan terhelhetjük a gerincünket, ha helytelenül hajtjuk végre. Ugyanakkor a helyesen végzett plank gyakorlat az egyik leghatékonyabb hasizomerősítő, hiszen a hasizom statikus tartó funkcióját használjuk a mindennapi életben, így ennek megfelelőenaz ebben a helyzetben való terhelése a legfunkcionálisabb. 

A plank gyakorlatnál elkövetett gyakori hibák:

-a hasat előreejtjük, derekunkat homorítjuk
-a feneket feltoljuk,
-a nyakunkat hátrafeszítjük

A helyesen végrehajtott plank gyakorlatnál fontos:

-hasizommal tartsuk a derekunkat, ne homorítsuk
-a feneket ne toljuk fel
-könyökünk a vállunk alatt legyen
-fejünket tartsuk a törzs folytatásában
-lehetőleg zárjuk össze a lábunkat

Mikor terhelődik túl a gerinc hátizomerősítés közben?

Ha hátizomerősítő gyakorlat közben a derekat és a hátat gömbölyítve tartjuk, az komoly túlterhelést jelent a derék és a háti szakasz izmainak.

Mi történik ilyenkor?

  • A hát- és derékizmok megnyúlt, kedvezőtlen helyzetben dolgoznak, így nem tudnak hatékonyan működni.

  • Ez feszülést, fájdalmat okozhat a derék és a hát területén.

  • A gerinc alsó szakaszára (ágyéki rész) nagy nyíróerő hat, ami megnöveli a porckorongsérv kockázatát.

A helyes kivitelezésnél ügyeljünk arra, hogy hátizom gyakorlat közben hátunkat egyenesen tartsuk, derekunkat hasizommal stabilizáljuk, ne gömbölyítsük, de ne is homorítsuk, nyakunkat pedig tartsuk a háti gerinc folytatásában.

Hogyan előzzem meg a derékfájdalmat?

Az erősítő gyakorlatok végrehajtása közben nagyon fontos a gerincvédelmi szempontok betartása:

-a nyakat a háti gerinc folytatásában tartva ne lógassuk és ne is feszítsük hátra
-a háti gerincünk egyenes legyen, emeljük ki a mellkast, mert csak ebben a helyzetben működik hatékonyan a hátizomzat
-mindig derékvédelemmel tornázzunk, vagyis a hasunkat behúzva stabilizáljuk a derekunkat: háton fekve a derekat lesimítva a talajra, állva pedig a medencét középhelyzetben tartva, amikor a derék nem homorú, de nem is domborítunk

Helytelen tartástól járás- és állás közben

Mikor beszélünk „helyes” tartásról?

Ekkor a gerincünk és az alsó végtagi ízületeink egyenletesen terhelődnek.
Ekkor az ún. súlyvonal (képzeletbeli viszonyítási vonal) a következő pontokon halad át.

Oldalról:

-külső hallójárat,
-vállcsúcs,
-csípő,
-térd
-és boka középpontja

Ha a testtartás megváltozik, akkor a súlyvonal eltolódik előre vagy hátra.
Így megterheli a gerincet és az izomzatot is.

Például a gyakori hanyagtartás esetén előreesnek a vállak, domborodik a hát, előretolódik a fej és a súlyvonal előre tolódik.

Ha hanyagtartásban állunk vagy mozgunk, a test hátsó oldalán lévő izmoknak (például a hát-, derék- és nyakizmoknak) sokkal több munkát kell végezniük.

Ennek következménye lehet:

  • a hátsó képletek túlterhelése (csigolyák, izmok, szalagok),

  • és ez izomfeszüléshez, gerinc- és ízületi fájdalmakhoz vezethet – főleg a deréktájon.

Miért fájhat a derekam a helytelen állástól?

Gyakran tapasztalható testtartási hiba állás közben:

  • előreesik a has,

  • domborodik a gerinc,

  • előretolódik a fej.

Ha a hasunk előreesik, a következő történik:

  • a derék homorulata fokozódik,

  • ez a mély ágyéki izom (iliopsoas) túlzott feszüléséhez és rövidüléséhez vezet,

  • ez fájdalmat okozhat az izomban,

  • valamint többletterhelést jelent a gerinc kisízületeinek, ami ízületi fájdalmat is okozhat az ágyéki szakaszon.

Hogyan előzhetem meg a helytelen állás és járás miatti derékfájdalmat?

Az első lépés: figyeljünk a testtartásunkra a nap folyamán – állás, járás, sőt ülés közben is.

Helyes testtartás állás közben:

  • álljunk mindkét lábunkon egyformán, ne terheljük csak az egyiket,

  • húzzuk be enyhén a hasat, és állítsuk a medencét semleges, középhelyzetbe,

  • a mellkast finoman emeljük meg,

  • de ne feszítsük hátra a vállakat, mert ez gyorsan hátizom-fáradáshoz és fájdalomhoz vezethet.

Fontos tudni: A testtartást sok különböző tényező befolyásolja – izomegyensúly, életmód, szokások, akár a lelkiállapot is. Éppen ezért a megoldás sem mindig egyszerű, de már az is sokat segít, ha tudatosítjuk a testtartásunkat és apró lépésekben változtatunk rajta.

Ezekről részletesen itt olvashat.

Rossz mozdulattól

Hogyan alakulhat ki derékfájás egyetlen rossz mozdulattól?

A derékfájás gyakran hirtelen, egy rossz mozdulat hatására jelentkezik – különösen akkor, ha a mozgás:

  • előrehajlással,

  • és ezzel egyidejű törzsfordítással jár együtt 

  • ugyanakkor szokatlan, nehéz súly emelésével

 

Ebben a testhelyzetben:

  • a hátizmok nem tudnak hatékonyan működni,

  • a gerinc stabilitása csökken,

  • és a mozdulat közben túlterhelődik a deréktáji izomzat és a gerinc,

  • ez pedig izomhúzódáshoz, porckorongproblémához vagy akár gerincsérvhez is vezethet.

A fájdalom oka lehet:

-porckorong sérülés
-csigolyablokk
-idegbecsípődés
-a hátizomzat túlterhelődése vagy meghúzódása

Stressztől

Mit mond a pszichoszomatika a derékfájásról?

A pszichoszomatika szerint a testi tünetek mögött gyakran lelki, érzelmi okok is meghúzódnak.

Ha túl sokat vállalunk magunkra, vagy hosszú ideig nagy nyomás alatt élünk, a szervezet fizikai tünetekkel jelez.
A derékfájdalom hátterében gyakran áll:

  • anyagi vagy érzelmi bizonytalanság,

  • túlterheltség,

  • felelősségteher a munkahelyen vagy a családban.

A porckorongsérv esetén a kulcsszó: nyomás – amit lelki szinten is érzünk, és ez idővel testi szinten is megjelenhet.
(Forrás: Jacques Martel – Lelki eredetű betegségek lexikona)

Mi történik a testtel stressz hatására?

A szervezet belső egyensúlyáért felelős az autonóm (vegetatív) idegrendszer, melynek két része van:

  • a szimpatikus idegrendszer (aktivitás, „riadókészültség”),

  • és a paraszimpatikus idegrendszer (pihenés, regenerálódás).

Stresszhelyzetben a szimpatikus idegrendszer kerül túlsúlyba. Ilyenkor:

  • a pupillák kitágulnak,

  • gyorsul a szívverés és a légzés,

  • emelkedik a vérnyomás,

  • nő az izomfeszültség.

Ez a test természetes reakciója – felkészül a „veszély” elhárítására.

Ha a feszültséget le tudjuk vezetni (pl. kiventillálás, mozgás, sírás), akkor a stressz nem okoz tartós kárt.

A probléma akkor kezdődik, ha:

  • a stresszhatások gyakran ismétlődnek vagy tartósak,

  • nem tudjuk azokat feldolgozni,

  • nincs lehetőségünk levezetni.

Ezt hívjuk krónikus stressznek, amely hosszú távon betegségekhez vezethet – például:

  • derékfájás,

  • nyakfájás,

  • vagy más izom- és mozgásszervi panaszok.

  • belső szervi problémák (pl.gyomorfekély, epebántalmak, egyéb emésztőrendszeri tünetek, fájdalmak (CHron)
  • mivel a stressz visszaszorítja az immunműködést, gyakrabban leszünk betegek (pl.gyakori nátha)